Szántó Endréné síremlékét már korábban sikerült a Farkasréti temetőben beazonosítanom, Borbereki Kovács Zoltán alkotását keresve. A temető Hv. 15 (115) parcella 3. sorának 1. sírhelyén akkor, a megvastagodott szárú borostyánágakkal hálósan befedett bokor-halomból, csak a síremlék egy kis részét sikerült meglátnom. A pontos beazonosításban segített, az előtte levő sorban még látható sírkereszt, Horváth Ferenc festőművész (1933-1991) sírkeresztje, mely a parcella 2. sorának 3. sírhelyén található. ^[1]

Nemrégiben a síremléket a borostyánoktól nagyrészt megszabadítva találtam, s a közel 45 fokban hátradőlt dombormű, egy fiatal nő és az őt kísérő angyal, így megtekinthetővé vált. A szép domborművön törések, repedések találhatóak, valamint földdel elszennyeződött részek is vannak, főleg a lábrészen. A sűrű növényzetet valamennyire félrehajtva, a sírhelyet körbevevő megfaragott kőlábazat láthatóvá válik. A vélhetően márványlap már hiányzik, melyen eredetileg a sírfelirat és a sírvers lehetett. A lábazatról hátradőlt hatalmas domborművet a sűrű bokorrá nőtt borostyántömeg tartja. A dombormű szépsége, nagysága így érzékelhetővé vélt.

Erre az állapotra némileg magyarázatot ad Rosch Gábor könyve a Farkasréti temető síremlékeiről és domborműveiről, melynek 302. oldalán olvashatunk egy „név nélküli, megszüntetett, eredeti helyén megtartott síremlék”-ről, Borbereki alkotásról. A leírás szerint "egy leányt kísérő angyal, kődombormű látható, mérete 201x90 cm". A könyv 318. oldalán látható egy fénykép az általam is megtalált domborműről, de annak még hibátlan állapotában. ^[6]

E könyvből megtudhatjuk, hogy a 2003-ban még létezett Szántő Endrén-síremléket később felszámolták, valószínűleg néhány évet várva még az esetleg jelentkező személyre, aki a sírhelyet újra megváltaná.

Ki volt Szántó Endréné, és mi a magyarázata annak, hogy síremlékét Borbereki Kovács Zoltán készítette? Erre a kérdésre a Színházi Élet számaiban, különösen az 1937/31. számban találunk magyarázatot, rég elfeledett eseményekről szóló leírásokból. ^[3]

A Szolnoki Művészeti Egyesület (ma: Művésztelep) 1937-ben rendezte meg az ötödik kerti ünnepét, melyen részt vett a pesti társasági élet aktív tagjaként Szántó Endréné is. A 877 résztvevővel megtartott hatalmas méretű kerti ünnepről szóló, a 1937/31. számában olvasható beszámolóban láthatunk fényképeket a „vendéglátó gazdák”-ról alkotás közben, köztük Borbereki Kovács Zoltánról is. De ezt megelőzően 1935. évi kerti ünnepről is lehet olvasni, mely szerint a pesti 1000-nél több létszámú vendégsereget „a szolnoki művésztelep arisztokráciája fogadta, élén az elragadó humorú Fényes Adolffal,…Borbereky Zoltánnal…”. ^{[2] [3]}

Hogy mikor készülhetett a domborműves síremlék, azt Szántó Endréné 1948-ban bekövetkezett halála és a szobrász élettörténete meghatározza. Borbereki Kovács Zoltán 1948-ban elhagyta az országot, s családjával Olaszországba, s onnan a Fokvárosba, majd Johannesburgba költözött. ^[5]

Ezen adatok alapján Szántó Endréné síremlékének készítése 1948-ban történhetett.

Szántó Endrénéről a Színházi Élet 1929-1937 évek közötti számaiban olvasni lehet, ahonnan megtudhatjuk, hogy a pesti társasági élet kedvelt és szép tagja, aki csodálatos ruhakölteményeiben a budapesti művészvilág rangos eseményein is részt vett. Darvas Lili unokanővére volt, olvashatjuk a Színházi Élet 1935/8 számában. ^[4]

2021. október 18-án meglátogattam a síremléket, de már csak annak elbontása után a helyszínen maradt sírkődarabokat találtam. A műlap fényképein látható megdőlt domborművet körbenőtt borostyán vastag törzsei kb. 40 cm-es magasságban elvágásra kerültek. A tönkön látható új hajtások alapján, az elbontási munka kora tavasszal történhetett. Sajnos eddig nem sikerült megtudni a dombormű sorsát, tovább "él"-e valahol, vagy darabjaira esett szét az elbontáskor. Megpróbálom ezt kideríteni.

---