Eredetileg a fogadalmi kápolna közadakozásból épült Jánossomorján, 1842-ben. Leírása, külső-belső értékei igen érdekesek, amit egyrészt a mellette kihelyezett tábla ^[3], másrészt, bővebben a Jánossomorjáról szóló, ezen belül a kápolna leírása ^[2] mutatja be. Többször felújították, de a II. világháborút követően állaga olyan mértékig romlott, hogy félő volt, végleg elpusztul, mint sok hasonló szakrális emlék. Így került Szentendrére, ahol a skanzenben történő felállítását megelőzően belső festését rekonstruálták, ^[2] – és ahogy látom, példásan rendben tartják.
A templom homlokzatán, a bejárat feletti kis fülkében, azaz barlangjában, Szent Rozália alakja fekszik.Fején rózsakoszorút látunk, bal kezében a keresztet tartja, jobbján könyököl, a "barlang" másik sarkában egy koponya a halál közelségét jelzi.
Palermói Szent Rozália életrajza és kultikus tisztelete megtalálható a legtöbb olyan műben, ami a szentek életével foglalkozik. Rozália a 12. században élt, nemesi családból származott, udvari életet élt. Egy látomás hatására egy kínálkozó házasság helyett elhagyta a királyi palotát, és úgy döntött, szerzetesi életformát fog élni, hogy Krisztus jegyese lehessen.
A történészek innentől kezdve különböző véleményen vannak hogyan, ill. milyen szerzetesi rendhez csatlakozott. Úgy tűnik, a remeteéletet választotta, ami a szerzetesi mozgalom eredője. Ezt és minden továbbit ld. ^[2]
Alakja és életének több mozzanata összefügg a pestissel. Így saját haláláról: „Azon a napon, amelyen csontjaimat győzedelmesen hordozzák körül ünnepélyes menetben, a városban megszűnik a pestis.”... ami a leírások szerint a szent ereklyéinek körmenetét követően bekövetkezett.
Szent Rozália "Palermó patrónája", de egész Szicíliában nagy tisztelettel illetik.^[2] Magyarországon a legtöbb Szentháromság-szobor mellékalakjaként jelenik meg, mint a többi barokk "pestispatrónus". Reliefszerűen ábrázolják, barlangban, mint itt is. Talán jellegzetesség, hogy az általános ábrázolás szerint fejét bal kezére támasztja, a keresztet jobbjában tartja. A közelében lévő koponya a pestis jelképe. Házak homlokzatán is feltűnik ábrázolása, hogy a ház lakóit védelmezze különböző járványos betegségekkel szemben. ^[4]

---