Jászárokszállásról Jászágó felé haladva, közel félúton, az út bal oldalán egy kőkeresztet találunk a magas fák árnyékában. A Mészely-keresztet 1939-ben állíttatta, 1938-ban meghalt férje emlékére felesége, Terjéki Anna. A kőkereszt gyöngyössolymosi andezitből készült, mely kő lilásvörös színű, fagyálló, jó minőségű.^[1]

A szép íveléssel kialakított lábazaton bevésett felirat: „Isten dicsőségére állíttatta Mészely Alajos neje, Terjéki Anna, 1939.” Alatta egy kis márványtáblán egy felirat: ”Készült Tősér szobrászművész terve szerint.”

A kőkereszt Tősér János saját tervei alapján valósult meg, ő irányította is a munkálatokat, melyben Juhász Géza helyi kőfaragó is részt vett, szép véséseivel. Ezt az Útmenti kőkeresztek Jászárokszálláson c. forrásban is olvashatjuk, nevezetesen a Tősér János munkájaként számontartott harmadik (Ördög Emánuel) keresztnél::„Törzsformája megegyezik az 1936 (Nagyárki) és 1939-es (Mészely) évi állítású három keresztével. Mind Tősér János szobrász terve és irányítása szerint készült, Juhász Géza (kőfaragó) tökéletes, precíz vésésével". ^[1]

A 2000-ben készült leírás szerint, még teljesen ép állapotban volt a kőkereszt, és még a különös gonddal, mitológiai bárány alakkal díszített alacsony kovácsoltvas kerítést is láthatta a szemlélő, melyet egy helyi lakatosmester, Tóth János készített. Találtam a kőkeresztről egy archív képet, melyen az elkészült szép munka, a báránykás kovácsoltvas kerítéssel együtt látható.^[1]

Látogatásomkor a kerítésnek már csak a csonka oszlopmaradványait találtam meg, a korpusz pedig nagymértékben sérült, egyik karja teljesen hiányzik, a másik karján a drótbetéten alig van már műkő.

A valamikor gondosan kialakított, kőkereszt körüli kiskertnek mára csak nyomai vannak, s így, a kovácsoltvas kerítés hiányával, a sérült korpusszal, különösen szomorú látványt nyújt.

Az Útmenti kőkeresztek Jászárokszálláson c. forrás 232. oldalán olvashatjuk: "Mészely Alajos földje és tanyája, a kőkereszthez közeli térségében volt. Elődjei által létrehozott tanya, a régi katonai térképen megtalálható Mézay-tanya néven. A bevezető utat övező és a régi tanyát körülvevő akác, szilfa és egy 100 éves vadkörtefa tette híressé. Tájékozódási pont volt az embereknek. A „Mészely-fája” szomorú sorsa.1944/45 telén kezdődött, amikor a Széchenyi iskolában levő katonai kórház részére vágták ki a hatalmas, 40-60 éves akácokat. A karvastagságnyi fákat azonban meghagyták, de később a határ egybeszántásával, a földdel tette egyenlővé a tanyát is. Áldozatul esett a 100 esztendősnek mondott vadkörtefa is, a tanya büszkesége. Terjék Anna a keresztállítás után három évvel, egy betegeskedés után, 65 évesen meghalt. A család kihalt, a tanya elpusztult, de a kőkereszt tovább őrzi a MÉSZELY nevet." ^{[1] [2]}

---