Az egyik legtöbb viszontagságot megélt szobor a rozsnyói Kossuth-szobor, amit 1907-ben állítottak fel, de mindössze 12 évig állhatott a helyén (1919), amikor ledöntötték. 1938-ig, újraállításáig 28 év telt el, de még akkor is mérhetetlen ellenállás kísérte és akkor 7 év "adatott" (1945). A boldog vég – némi közjáték után –, a 2004-es újraállítás már a Bányászati Múzeum mellett történt..
Kossuth Lajos kultusza halála után nagy lendületet kapott. Sorra születtek az őt ábrázoló emlékek, így a világháború kitöréséig már közel 100 köztéri műalkotás emlékezett alakjára. Ezekre a szobrok szinte kivétel nélkül "a szabadság apostolát" forradalmárként ábrázolják, amint népét fegyverbe szólítja. A Kossuth-kultusznak újabb lendületet adott születésnapja közelgő 100 éves évfordulója.
Ebből az alkalomból Rozsnyón is nagy ünnepséget szerveztek. Az ünnepség végén Réz László református lelkész javasolta, hogy két 12 tagú bizottság alakuljon, "melynek hivatása és teendője volna Kossuth-szoborbizottsággá alakulva, mindent elkövetni egy városunk főterét díszítendő Kossuth-szobor létesítése érdekében." Kiadták a centenáriumi ünnepség emléklapját, aminek bevételét a szobor megvalósításának alapjául szánták.
A szoborbizottság – mérlegelve a kisváros anyagi lehetőségeit – pályázat meghirdetése nélkül egy másolat felállítása mellett döntött és megbízta Róna Józsefet a miskolci Kossuth-szobor egy példányának öntésével., ami számomra (minden, jól látható hasonlóság ellenére) meglepetés. Az avatási ünnepség Kossuth Ferenc, a díszvendég elfoglaltsága miatt (itt Horvay alkotása Karcagon) halasztani kényszerültek. Az avató ünnepségen több illusztris vendég vett részt, Dr. Pósch Dezső, a szoborbizottság elnöke nyitotta meg, az ünnepi beszédet Réz László, a kezdeményező református lelkész mondta. Az avatásról készült kép a Vasárnapi Újság korabeli számában: https://m.blog.hu/ne/nemzetikonyvtar/image/3_rozsnyo_szoboravato_vu_1907.jpg
Innen indul a "háborítatlan" 12 év. Akkor a szobrot még a trianoni döntés előtt, 1919 júniusa egyik éjszakáján ledöntötték, a városháza fészerébe került. A talapzat üresen állt, majd egy ideig (1938. november) Milan Rastislav szobrát állították rá.
1939. június 25-én a szobrot alkotója saját kezű megszépítése után eredeti helyére visszahelyezték és újra felavatták. A Filmhíradó Online tudósítása: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=3351
Hat év, azaz a II. világháború után, a "visszatérő csehszlovák közigazgatás ismét a városháza fészerébe száműzte". Innen, miután a Bányászati Múzeumot újra megnyitották, átvitték annak udvarába. Itt állt az 1990-es évek elejéig, némileg takarva. Ott azonban harmadszor is ledöntötték. Innen egy" lakótelepi kazánház raktárába vitték", de itt lehetőség volt a helyi magyarság számára, hogy március 15-én megemlékezést tartsanak – miközben folyt a harc a szobor újraállításáért.
Kossuth Lajos születésének 200-ik évfordulója újabb lendületet adott az ügynek. 2004-ben lehetőség adódott a szobor újbóli, köztéren való felállítására, ami a Bányászati Múzeum melletti parkban történt.

---