1935. május 21-én szobrot állítottak Görgey Artúr emlékére a Hadtörténeti Múzeum mellett, a Prímás-bástyán, ott, ahol egykor ezen a napon győzelemre vitte Buda 17 napig tartó ostromát. A szobor Gömbös Gyula megrendelésére, közadakozásból készült. A megbízást Vastagh György kapta, aki a legtöbb lovasszobrot készíttette. ^[1]
Görgey személyisége, szerepe nehezen értékelhető. Kiváló hadvezér volt, a történelem folyamán azonban visszatérően árulónak minősítették. Szerepe tisztázásának azonban nem ez a fóruma, a források sokrétű információt szolgáltatnak.
Az emlék állításának indokaként avatóbeszédből: "Az áruló legendájának legyen most már egyszer és mindenkorra vége!" – ami azonban nem teljesedett be.
Az alkotás igen rövid ideig volt látható ezen a helyen. 1945-ben, az ostrom alatt sorsa eldőlt. Ennek részleteit a felsorolt források némileg eltérően írják le. Jelújság: "...egy becsapódó akna légnyomása ledöntötte talapzatáról a szobrot, ami azonban nem szenvedett helyrehozhatatlan sérüléseket." ^[1] Prohászka: "1945 tavaszán súlyosan megsérült, a földön hevert, ám egy darabban volt." ^[2] Bob Dent: "...súlyosan megsérült, ledőlt talapzatáról". ^[3] Pótó János a kapcsolt lap kommentjei egyikében: "1945 január-februárban szétlőtték." A szobor állapotát az általa feltöltött archív kép mutatja.
Viszonylag egybehangzó a vélemény – bár a fotó alapján számomra nem egyértelmű –, a szobor javítható lett volna, ha erre van szándék.
A források nagyobbrészt egyetértenek abban, a szobrot, vagyis maradványát a háborút követően elszállították, csak a talapzat maradt ott még évekig. A szobor további sorsáról:, miután 1950 elején elszállították a Vignali-cég telephelyéről, anyagát beolvasztották és valószínűleg a páratlan bronz-igényű Sztálin-szoborhoz használták fel.
A rendszerváltás idején, ill. azt követően történelmi események és személyek átértékelődtek. Alapítvány jött létre, hogy az egykori alkotás közadakozásból újra elkészülhessen. Technikai feltételek is adottak voltak, így a szobor kicsinyített bronzváltozata (Hadtörténeti Múzeum gyűjteménye), ill. az alkotás gipszből készült kismintája is fenn maradt, nem beszélve az avatásról készült híradó felvételéről és számtalan fotóról, ami a rekonstrukció alapjául szolgálhatott. ^[1][2]
A szobor megalkotásával Marton Lászlót bízták meg. A kapcsolt lapon kialakult álláspont szerint egy új alkotás jött létre. Ezt talán épp alátámasztja Marton László nyilatkozata: " „Az eredeti mű kompozícióját mindenképpen komolyan kellett vennem, ezen túl azonban önállóságra törekedtem. Barokkos vehemenciával láttam munkához, s alighanem meg is látszik a kész művemen." ^[1] Az új szobrot 1998. május 21-én avatták, de nem az eredeti helyén, hanem a Fehérvári kapu fölött, ahol anno ezen a napon "hős honvédjeink" először törtek be a várba.

---