Balatonmagyaród főutcáján, a templommal szemben van egy négyoszlopos épület. "Szocialista realista" stílusú, 1954-1956-ban épült. A Művelődési Ház van benne és a könyvtárat is itt helyezték el. Az oszlopsor feletti timpanonban egy címer van.

A domborműves címer a település címere. A hivatalos leírás mindent részletesen elmagyaráz: "Álló, kékkel, arannyal, zölddel vágott háromszögű a címerpajzs, aranymetszésben három lebegő természetes mogyoróág. A pajzsfőn lebegő ezüsthíd, pajzstalpon lebegő ezüst szürke gém áll ezüst-arany nádszálak között.
A címer: ún. beszélő címer, a település neve alapján. A Balatont az ezüstpólya, hullámpólya, illetve a kék szín jeleníti meg. A mogyoró arany vagy természetes színben a név második tagját jelenti, elfogadva a név eredetének magyarázatát. A Kis-Balaton megjelenítése az egyik jellemző madarával, a szürke gémmel történik, ezenfelül a madár a heraldikai ábrázolásokban is elfogadott, a kígyó ellensége, ezért Krisztust szimbolizálja, a bűnbánat és hallhatatlanság jelképe. A mogyoró a konkrét névre utaláson felül, mint általában a lombos ágak vagy magos termések a termékenységre asszociálnak. Fontos jelképe lett a településnek a Kányavári szigetnél található hajlított faszerkezetű híd. Ez a jövőt illető szimbóluma: a jelen és múlt, illetve jövő között, a jelen élet és a túlvilági között. A színek a természet színei, a kék, a zöld a lehetőségekre és reményre, a mázak is a heraldika szabályainak megfelelően a vízre utalnak."

A címer fő elemei régóta itt vannak a környéken: a mogyoró, a gém, a Balaton, a Kis-Balaton. Viszont a falu nyugati részén megépített három ívszerkezetű fahíd nem éppen ősi. A Kányavári-szigetre vezető 80 méter hosszú gyalogoshíd 1983-ban épült, ünnepélyes felavatása 1985-ben történt. Annyira különleges, annyira tetszetős építmény, hogy a község címerébe is beleillesztették, valószínűleg az 1989-1990 évek után.

A címer anyaga talán fa, annak felületét színesre festették. A pajzs kerete és egyes kis belső foltokon a festék hámlik.

---