"Nagy múltra tekint hát vissza a magyar gyorsírás is, de tulajdonképpen mégis 1863-tól Markovits Iván fellépésétől számítják a magyar gyorsírók a modern magyar gyorsírás kezdődését, amikor Markovits Iván Gabelsberger német gyorsírását a magyar nyelvre alkalmazta s ez a dátum adta meg a jogot a magyar gyorsíróknak, hogy 50 éves jubileumot üljenek s ezt a külföldiekkel együtt ünnepeljék... (...) s hatalmas gyorsírókiállítással mutatták be a külföldnek a magyarok előrehaladását" ^[2] Ez az alkalom kapcsolódott Markovits halálának 20. évfordulójához is. ^[3] Az ünnepi kongresszus két színhelyen zajlott. Budapesten augusztus 1-13. között, majd a résztvevő nemzetközi szaktekintélyek Kecskemét érintésével Szegedre utaztak, ahol két napon keresztül (15-16) folytatódott az ünnepségsorozat. ^[1]
A két színhelyen (Budapesten és Szegeden) eltérő időpontban avattak egy-egy mellszobrot, Horváth Géza Markovits Ivánt, a "rendszeralapítót" ábrázoló alkotását.
A híradások szerint szoborállítás mindkét színhelyen látszólag külön szervezésben történt. Liber Endre a budapesti példány kapcsán gyűjtésről számol be, ami 7000 koronát eredményezett Horváth Géza megbízásához.
"1913. augusztus 10-én a Széchenyi-ligetben ünnepélyes keretek között leplezték le a szobrot. Az ünnepélyen a kormányt Balogh Jenő igazságügyminiszter, a kultuszminisztert Gopcsa László miniszteri tanácsos, a fővárost dr.Wildner Ödön tanácsnok, a képviselőház elnökségét Orczy Dezső osztálytanácsos képviselte. Megjelentek még a hazai gyorsíró élet kiválóságai, a nemzetközi gyorsíró kongresszus előkelő külföldi tagjai és a Ludovika Akadémia növendékei..." ^[2]
Az ünnepi beszédet és a leleplezést követően "a szobrot a főváros gondozásába" adták.
Az alkotásról kevés hír található az avatást követő időkből. Annyi bizonyos, rendszeresen megkoszorúzták, így pl. 1943-ban, Markovits halálának 50. évfordulóján történt megemlékezés alkalmából. ^[4]
A szobor életciklusa az 1960-as évekig tartott. Több híradás megerősíti az N. Kósa Judit cikkében olvasottakat, ami szerint – bár a Szabadság tér legkorábbi szobra volt, a 60-as években "máig érthetetlen okból lebontották és elvitték". ^[5] Arról ugyancsak nincs adat, hová kerülhetett.

---