A stájerországi Regede (Radkersburg) egyik középkori lakóházát, a régi Ottersbach-házat, egy időben laktanyaként használták. Akkor kapta ma is használt nevét, Pistor kaszárnya (Pistor-Kaserne) . Ennek, a ma már ismét lakóházként funkcionáló épületnek az egyik alagsori helyiségében fedezték fel 1951-ben Johannes Aquila (Aquila János) freskóit. Az azonosítható falképtöredékek négy jelenethez kötődnek.
Déli fal - Csatajelenet
Északi fal, felül - Vadészjelenet és lovagi torna
Északi fal középen - Pyramus és Thisbe legendájának jelenetei
Keleti fal - Vadászjelenet

A csatajelenetben egy lovasokból és gyalogosokból álló sereg egy falakkal, bástyákkal, tornyokkal megerősített várost ostromol. A várvédök egyike a toronyból riadót fúk. Az egyik ostromló bárddal próbálja beszakítani a városkaput, egy másik alak létrán mászik a falra. A macska és az egér is megvívta a maga külön csatáját. A csatajelenet helyszíne nem azonosítható. A támadók,, akik keleties, csúcsos fejfedőt viselnek, lehetnek akár magyarok is, az ostromlott város pedig akár maga Regede is. Ez azonban csak feltételezés.

Aquila által festett falképekkel öt település hat helyszínén találkozhatunk. A települések közül három esett a történelmi Magyarország területére (Velemér, Mártonhely, Bántornya), kettő pedig Ausztriához (Regede/Radkersburg, Fölöstöm/Fürstenfeld) tartozott.
A falképek között egyedül a Pistor-haszárnyában lévők világi témájúak.
Aquila a veleméri és mártonhelyi templomban is képeken is mint radkersburgi festő nevezte meg magát.
A Pistor-kaszárnya képeit a művészettörténeti kutatás 1390 körülire datálja.

Johannes Aquilát, a képek készítőjét Magyarországon Aquila Jánoskét ismerik és sokan úgy tudják, hogy magyar festő volt. Szlovéniában Janez Aquilának nevezik és azt gondolják róla, hogy szlovén, de legalábbis szláv gyökerei voltak. Aquila két önarcképet is festett magáról. a nemzeti hovatartozását nem közölte, csak azt mondta, hogy "radkersburgi mester".

Regede (Radkersburg) mintegy kilenc évszázadon át határváros volt a magyar - stájer határon. A város néhány rövid időszak kivételével mindig Sájerországhoz tartozott, de a településen mindig jelen volt a magyar kultúra is. (A Nádasdyak kastélya pl. alig kőhajításnyira áll a Pistor kaszárnyától.

A képek készítési idejét a művészettörténet 1390 körüli datálja, stúsát tekintve pedig a korai reneszánszhoz soloja.
A terem, ahol a képeket találjuk, eredetileg egy földszinti terem volt, Az udvar és az utca feltöltődése miatt mára gyakorlatilag pincehelyiséggé vált.

A hely munkanapokon és szombaton délelőtt szabadon látogatható. A kulcsot a közeli turisztikai irodában lehet elkérni.

---