Korond Kultúrházát a jeles szülöttről Páll Lajos (1938-2012) költő, festőművészről nevezték el 2014 nyarán. A névadó ünnepség keretén belül avatták fel a Kultúrház külső falán Miholcsa József méretes (7 méter magas, 4 méter széles) fába faragott balladaillusztráló kompozícióját. A székely néprajzkutató, unitárius püspök Kríza János 1863-ban megjelentetett Vadrózsák című kötetében először publikált Júlia szép leány című (Korondon is begyújtött) balladát dolgozta fel itt a szobrász. A középkori látomás-irodalom hatásából származtatható ballada a többszáz éve élt emberek jelképekre támaszkodó gondolatvilágát tükrözi. "Nem kétséges, hogy a Júlia szép leány-ballada a legmélyebb vallásos népi költészetnek az alkotása" - írja Fettich Nándor egyik tanulmányában. Miholcsa József itt bemutatott figuratív alkotásának középtengelyébe bevésve egy kopjafamotivumra felkerült a ballada első négy verssora: "Julia szép léány egykoron kimöne / Búzavirág szödni a búzamezőbe / Búzavirág szödni koszorúba kötni / Koszorúba kötni magát úgy mulatni". Ez az alkotás népi-szürrealisztikus kifejezőerejével vizuális emléket állít az egykor Kriza János által az udvarhelyszéki Nyikó-mentéről begyűjtött balladának.

---