„Az Esterházyak kismartoni, majd az 1769-ben elkészült eszterházi-kastélyának zenei élete Európa egyik kiemelkedő, Nyugat-Magyarország zenei, kulturális központjává vált.
Ehhez azonban olyan géniuszra volt szükség, mint J. Haydn.

Pál Antal herceg 1761-ben Werner mellé másodkarmesternek szerződtette az akkor 29 éves Haydnt.
»Haydnnek«, mint alkalmazottnak, a szigorú formaságok között folyó udvari élethez is igazodnia kellett.
Néhány idézet a szerződés szövegéből:
» (…) - ez a szerződés a másodkarmesterrel 1761. május 1-től fogva legalább három évre köttetett, úgy, hogy ha ez idő letelte után Heyden József másutt kívánna szerencsét próbálni, ezt a szándékát egy fél esztendővel előbb be kell jelentenie az uraságnak. Ugyanakkor
- megígéri az uraság Heyden Józsefnek, hogy nemcsak addig tartja szolgálatában, hanem ha teljes megelégedését kiérdemli, az első karmesteri állás várományosa lehet. Ellenkező esetben azonban ő főméltósága akár a kikötött időn belül is elbocsáthatja…
Bécsben, 1761. május 1-én. «

Őt tekinthetjük a zenetörténet utolsó udvari zeneszerzőjének. Olyan ember, - írja róla Yehudi Menuhin - aki átélte azt a változást, amely az Istennek és Királynak való kiszolgáltatottságtól az egyéniség erejébe vetett hitig vezetett.

J. Haydn közel három évtizedet, művészetének leggazdagabb éveit, - a téli időszakot Kismartonban a nyarat pedig Eszterházán - töltötte az Esterházyak szolgálatában. »Kísérletezhettem egy zenekar élén, megfigyelhettem minden hatást, javíthattam, nyesegethettem, vállalkozhattam, merhettem. El voltam zárva a világtól, senki sem kínozhatott kétségekkel, - és így eredetivé kellett lennem.«

Esterházy Miklós 1790-ben bekövetkezett halálát követően fia a zenekart és az operatársulatot is feloszlatja, Haydnt pedig, - aki névlegesen halála végéig Esterházy - szolgálatban maradt - szabadságolják.
A szabaddá váló komponista két utat tesz Londonba (1790-92, 1794-95).
Többen, köztük W. A. Mozart, korára való tekintettel és az angol nyelv ismeretének hiánya miatt próbálják lebeszélni a fárasztó, hosszú utazásról, mire ő a sokat emlegetett mondattal válaszolt: „az én nyelvemet érti az egész világ”. ^[1]

Ezt a mondatot olvashatjuk a szobor melletti kőre vésve.
Továbbá az állítás dátumát, 2002-t, amely a zeneszerző születésének 270. évfordulója.
Császárkőbányán nyaranta egy szobrászokból álló nemzetközi alkotótábor, művésztelep működik. Úgy tudom, hogy ott készült az ukrán származású szobrász J. Haydnról készült műve, s került ide a Hegyi-templom bejáratához, ahol Joseph Haydn hamvai nyugszanak.

---