Hatvan városi köztemetőbe a Horváth Mihály utca felöli temetői bejáraton belépve, a balra vezető út végén találjuk a Kálvária-szoborcsoportot, a Kálvária-kereszteket, melyeket fekete-kereszteknek is neveznek, sötét felületi elszíneződésükre visszavezethetően. Ez a temetői rész a valamikori óhatvani temető.

A három hatalmas kereszt, melyeken középen a megfeszített Jézus, és két oldalán a két lator látható, egy-egy terméskövekből kialakított kis dombocskán áll. Jézus testét felszegezve, de a két lator testét kötéllel a kereszthez kötözve ábrázolta a készítő. Megfigyelhető, hogy a testek, részben, a keresztekkel egy tömbből kerültek kifaragásra. A keresztek vízszintes szárain úgy érzékelhető, hogy a vele együtt faragott fej- és karrészekkel azok különálló darabokat képeznek. Láthatóak a vízszintes elválasztó vonalak a fej alatt és felett. A másik érdekesség, hogy Jézus szögletes keresztmetszetű, míg a két lator kör keresztmetszetű keresztekre került. Művészettörténeti hozzáértés hiányában is gondolhatnám, hogy olaszos hatás érződik a kőfaragó stílusán. Ennek magyarázata lehet az olasz származású alkotó, aki, vagy elődje, a számos hazánkba érkezett olasz kőfaragó egyike lehetett. A Kálvária-szoborcsoport eredeti elkészülte óta eltelt hosszú idő ellenére, a testek faragásai még szépen megmaradtak. A felületük viszont besötétedett, mely miatt fekete keresztekként is emlegetik őket. A látogatásomkor megérkezett napfényben, mégis sikerült róluk a részleteket is láttató fényképeket készíteni.

A Kálvária-szoborcsoportot, Kálvária-kereszteket 1862-ben állították fel eredetileg, a kissé távolabbi régi temetőben, melyet később Kálvária-temetőnek is neveztek. A készítőjük Santa Rossa Angelo olasz származású kőfaragó volt. A gyöngyössolymosi kőből készített keresztek 1935-ben, a régi temető felszámolása kapcsán, kerültek át mai helyükre, a mai városi köztemető stációinak élére. Az áttelepítés Lévay Mihály, választott püspök, hatvani prépostplébános 1935. évi aranymiséje iránti hálából, az iránta való tiszteletből, a hatvani hívek áldozatvállalásának köszönhetően történt meg. A keresztek 1935. július 18-i felszenteléséről, a Nemzeti Újság 1935. július 20-i számában megjelent beszámolóból értesülhetünk.

A középső kereszt terméskő lábazatán egy márványtáblára faragott feliraton olvasható: „Megfeszített Üdvözítőnk / imádására / hálából / Lévay Mihály / választott püspök, pápai / prelátus, hatvani prépost / aranymiséje alkalmából a / hatvani hívek / 1935”

A Kálvária-szoborcsoport, Kálvária-keresztek mögött ma egy közös papi sírbolt emlékműve látható, melynek része 14 keresztúti stációkép, a korábban a Kálvária-keresztek előtt volt, s majdnem teljes mértékben elbontott, Krisztus keresztfájának tizennégy állomása pótlására. Az eredeti és az új stációképekről kapcsolódó külön műlapokat készítettem.

---