Jandrisics János 1837-ben Beregszászon született. 1853-ban Szatmárnémetiben lett növendékpap, majd a pesti papnevelő intézetben tanult. 1861-től a szatmári római katolikus főgimnázium tanára volt. 1881-ben városplébánossá választották. A tanári és plébánosi működése mellett részt vett Szatmárnémeti kulturális életében is. Több egyesületben és társadalmi szervezetben is vezető tisztséget viselt. 1899-ben halt meg. ^[1]
Tanítványai és hívei a halála után gyűjtést indítottak abból a célból, hogy Jandrisicsnak díszes síremléket állítsanak. A gyűjtés állásáról és a szervezésről a szatmári lapok rendszeresen beszámoltak. ^[2], ^[3]
1901 nyarára összegyűlt a szükséges pénz, a síremlék felavatását mindenszentek napjára tervezték. ^[4]
A síremlékre 30 ajánlat (tervrajz) érkezett be. A szervezőkből alakult választmány többször is ülésezett, amíg kiválasztotta a nyertest. (Az ajánlatot tevő alkotók neve egyik tudósításban sem szerepel.)^[5]
Az utolsó napokban zavar támadt a szervezők körében. A készítő nem szállította le a síremléket a szerződésben megjelölt időre. Az avatás napjáról, illetve az esetleges elhalasztásról ellentmondó hírek jelentek meg. . "....... a vállalkozó kötelezettségének eleget nem tett s az emlékkő máig sem érkezett meg, az ünnepélyes síremlék-avatás valószínűleg november hó második felére marad." ^[6]
Gyakorlatilag egy időben jelent meg az alábbi hír is: "Néhai Jandrisics János síremlékének felállítása a róm. kath. temetőben megkezdődött s miután az alapkő már letetetett remélhető, hogy halottak napján már hirdetni fogja hálás tanítványainak kegyeletét." ^[7]

A síremlék felállítása november 2-én valószínűleg tényleg megtörtént. A későbbiekben már csak egy olyan hírt találtam, ami a síremlékhez kapcsolódik. A gyűjtésből valamivel több pénz jött be, mint amibe a síremlék került. A fennmaradó összeget apróbb kiadásokra fordították, illetve a fenntartási alapba helyezték. (Ugyanebben az időben már folyt a Gyűjtés Kiss Gedeon mellszobrára is, amit 1903-ban avattak fel.) ^[8]

A síremléken szereplő szignót nagyon nehezen sikerült azonosítanom. Volt egy időszak, amikor Tóth Andrásra gondoltam. Végül egy 1905-ben megjelent újságcikk vezetett eredményre. A síremlék készítője Felix Toman laibach-i szobrász-kőfaragó. Ő készítette a székegyházát főoltárát és később Meszlényi Gyula püspök síremlékét is. ^[9]

---