Kunszállás ^[7] központjában áll a római katolikus templom, kisebb dombon, körülötte kis park, benne több emlékművel szoborral.
Az öreg templomba lépve, mindkét oldalon 3-3 üvegablak világítja be a teret. A keleti oldalon elsőként láthatjuk Szent Kinga arcvonásait.
1- Árpád-házi Szent Kinga, ^[1] vagy Kunigunda, (Esztergom, 1224.– Ószandec, 1292.) Árpád-házi királylány, magyar szent. IV. Béla király lánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére, Lengyelország és Litvánia védőszentje, a sóbányák védőszentje. Két kezét maga előtt tartva imádkozik.

2- Második helyen "Szent Imre ^[2] herceg, a magyar ifjúság védőszentje, magyar királyi herceg ^[2] (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse. 1031-ben vadászat közben halt meg. 1038. augusztus 14-én Szent Imre halála miatt ajánlotta fel Szent István az országot Szűz Máriának, de pontosabban azért, mert halálával örökös nélkül maradt.

3- Szent István ^[3] államalapító, Magyarország védőszentje. Vajk; latinul: Sanctus Stephanus (975 körül – 1038.) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. A keresztény magyar állam megteremtője, az első magyar katolikus szent, a magyar történelem kiemelkedő alakja és Magyarország fővédőszentje.
Koronával a fején, kezeiben a hatalmi jelképek, a jogar és az országalma.

4-Szent László ^[4] (Lengyel Királyság, 1040 körül – Nyitra, 1095.) magyar király 1077-től, horvát király 1091-től haláláig. I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát is szentté avatták 1192-ben és kivételes fizikuma miatt nevezik az „Isten atlétájának” is. Koronával a fején kezében az országalma, két oldalán szabja és kard.

5-Árpád-házi Szent Erzsébet ^[5] (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. – Marburg, 1231.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya. Erzsébetet vörös rózsákkal a kötényében, ábrázolják.

6-Árpád-házi Szent Margit ^[6] (Klissza, 1242. – Margit-sziget, 1270.) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya. A keresztények az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tekintik. Kezében a szűziesség jelképével a liliommal láthatjuk.

Idézet:
"A pusztán a török dúlás után letelepültek és a későbbiekben ideköltözők is római katolikusok, mélyen vallásos emberek voltak. Az egyházszervezés és a hitélet Pater Lehosit Kajetán ferences nevéhez kötődik, aki 30 évig volt Kunszállás és a környék lelkipásztora. Ő indította el a gyűjtést a templomépítésre 1892-ben.
Még I. Ferenc József is küldött 100 forintot az első pusztai templom építéséhez. Suszter püspök tízezer forintot adott. A hívek fuvarral és kétkezi munkával tudtak segíteni. Száznyolcvanezer téglát helyben égettek ki és az ehhez szükséges szalmát is ők adták össze. Szorgalmuknak és lelkipásztoruknak köszönhetően a templom egy év alatt épült fel.
1896. július 19-én Agócs János félegyházi apátplébános, hatezer hívő jelenlétében szentelte fel."

Az Ólomüveg tervező és készítő műhelyt 1912-ben Kopp Ferenc üvegfestő iparművész alapította.
A templom helyi védelem alatt áll.https://www.kunszallas.hu/adat/lista_elem/250/fajlok/hesz_egyseges-2018_01_02.pdf

---