A Fiumei úti sírkert 17/2. parcellájában, a sétaúthoz közel, egy szomorú, ülő női akt szobrát láthatjuk. A beton talapzatra helyezett, két kőtömbből összeállított nagyméretű sírkövön levő, önálló talapzattal bíró sírszobor, a sétaútnak háttal, a parcella középső füves része felé néz. A síremlék monumentalitását fokozó kőtömbökkel, szemmagasságba emelt alkotás, a környezetében lévő síremlékek többségének jellegéhez hasonlít. Maga a sírszobor némely látószögből kecsesnek, szépnek mondható. A leginkább magába roskadt állapot szemből érzékelhető, ahonnan végtelen elkeseredettség sugárzik.

A sírkő sétaút felöli oldalán olvasható egy sírfelirat, miszerint Gecső Ignácz 1849-1921 és Gecső Ignáczné Czink Lojza 1852-1908 sírjánál járunk. A felette levő kövön „Gecső” szignó látható, s a forrásból egyértelműen kiderül, hogy Gecső Sándor szobrászművész alkotásáról van szó.

Ezen adatok alapján megtaláltam, hogy az alkotó Gecső Sándor szüleinek síremlékét láthatjuk. A Pápa és Vidéke újság több régi számában található hír szerint a Czink család Pápán élt. Czink Lujza, Gecsó Ignáccal kötött házasságából hat gyermek született, köztük Gecső Sándor, 1890-ben. Gecső Ignác foglalkozását nem sikerült megtalálnom. A házaspár Almádiban volt Gecsó-nyaralójáról, a Lujza-lakról olvashatunk, melyet csak 1921-ben adtak el. A szobrász édesanyja, Czink Lujza Budapesten 1908-ban, váratlanul, hirtelen elhunyt. Édesapját 1921-ben temették el.

Hogy mikor készült a síremlék, az csak feltételezhető. A szobrász életéről összegyűjtött adatok szerint, vélhetően a budapesti főiskolás évei végén, ezért 1933 évi elkészítésre gondolok.

Az 1890-ben Budapesten született Gecső Sándor Düsseldorfban és Berlinben valószínűleg szobrászatot tanult. A leírások szerint, hazatérve „tovább képezte magát” 1928 és 1935 között, Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványa volt. A főiskolai hallgatók között megtalálható a neve ebben az időszakban. A főiskolán 1935-36-ban tanársegédként is dolgozott. Feleségével, az ismert rádióbemondóval a II. világháború végén, még Budapesten éltek, de később valószínűleg már nem. Gecső Sándor 1962-ben, Salzburgban hunyt el. Felesége temetése 1968-ban, Salzburgban volt, amikor ö már második házasságában élt.

---