Prahova völgyében (Erdély délkeleti határán kívül) számos katonatemető és emlékmű található az itt elesett román, magyar, német vagy más nemzetiségű katonáknak, akik itt 1916 őszén harcoltak, miután Románia hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. A román hadsereg eléggé mélyen benyomult Erdélybe, de hamarosan a német-magyar csapatok visszaverték őket. Így volt ez a Prahova völgyén is, ahol 1916 októberében kemény harcok folytak, a román hadsereget erős ellenállás mellett is sikerült visszanyomni Bukarest irányába. A fontos közlekedési átjáróként szolgáló völgyben több művészeti alkotást is tartalmazó emlékmű áll, melyek a románok elszánt, hazafias és felszabadító vágytól megrészegült hősiességét hirdetik. Bușteni üdülőváros vasútállomása elé (ahol amugy 1916 novemberében vonult át a frontvonal) egy hősi román katonát ábrázoló emlékművet szándékoztak állítani már az 1920-as években. A választás végül a Kárpátok-beli harcok egyik kiemelkedően bátor és elszánt katonájára esett éspedig Constantin Musat tizadesre. Az említett katona részt vett a Brassói harcokban (amikor a németek végülis kiverték a városból a román hadsereget) és a Prahova völgyiben is, de áthelyezték egy Vranceai katonai egységbe, ahol súlyosan megsérült és a bal karját amputálni kellett. E dráma után visszautasította, hogy tartalékosnak vonják vissza, továbbra is a frontra akart menni. Az 1917-beli Moldvai harcokban vett részt mint gránátvető, és itt érte a végzetes golyólövés amikor a gránátot dobta az ellenség fele 1917 augusztus 13-án, az Ojtozi szoros moldvai kijáratánál. Tehát ez az emlékmű egy olyan hőst mutat be Bușteniben, aki ugyan harcolt itt, de mégis máshol, a Kárpátok más átjárójánál esett el. Ez emlékmű szobrának ezért 'Az utolsó gránát' lett a megnevezése, de maga az emlékmű a Busteniből származó világháborús hősöknek állít emléket, akiknek nevei fel vannak sorolva a vaskos talapzat főnézetén. A talapzat két oldalán pedig az "országot egyesítő" román királyi pár arcképeit látjuk domborműben, éspedig Ferdinand király és Mária királynő arcprofiljait. A király az avatás előtt egy évvel meghalt, de az özvegye, Mária királyné részt vett a szobor leleplezésén.

---