A XVIII. század első felében több szerzetesrend is templomot építtetett Székesfehérváron. A jezsuiták és a ferencesek mellett a karmeliták is megépítették a maguk imaházát. E küllemre viszonylag egyszerű, szerényen díszített, egyhajós barokk épület tervezője Kerschhoffer János lehetett - a kőművesmestert 1778-ban a templom kriptájában temették el.^[1] Miután II. József király 1783-ban a karmelita rendet is feloszlatta, az épület a polgárok plébániatemplomaként funkcionált. 1800-ban egy földrengés rongálta meg, ám csak 1955-ben került sor a teljes körű felújításra.^[2] A bejárat feletti lantablakszerűen képzett falfülke bronzból készült domborműve csak évekkel később, 1963-ban készült el.^[3]

A Szent József- és Kármelhegyi Boldogasszony-templom épülete műemléki védelem alatt áll.^[4]

---