Bethlen Gábor Erdély jeles fejedelme (uralkodott 1613-1629 között), anyai ágról a gyergyószárhegyi Lázár család sarja. Anyja Lázár Druzsina gyergyószárhegyi székely lófő családból származott. Bethlen Gábor a marosillyei várkastélyban született és nevelkedett, de apja halála (1590) után ezt a birtokot Báthory Zsigmond fejedelem elvette a Bethlen családtól, és az özvegy két fiával Gyergyószárhegyre költözött bátyjához, Lázár Andráshoz, így Bethlen Gábor 1590/1591 és 1593 között a szárhegyi Lázár kastélyban élt és nevelkedett, majd 13 éves korában Gyulafehérvárra ment az elkobzott birtokok visszaszerzéséért és a fejedelmi kiséret tagja lett. A gyergyói községben ezért különös tisztelete van a kiváló fejedelemnek, mert a történelmi Lázár-kastélyban élt. Az 1974-től indult szárhegyi alkotótábor több művésze is műalkotást készített a helyhez kötődő két kiemelkedő személyiség: Bethlen Gábor fejedelem és Kájoni János ferences szerzetes, orgonista, énekszerző és -fordító, nyomdász emlékére. Az előbbi előtti tisztelet jeleként terrakotta szobrot készített Puskás Sándor 1978-ban és szintén abban az évben állították fel ezt a márványba faragott szobrot, a(z akkor) csíkszeredai Ferencz Ernő Lajos alkotását, mely több évig készült. Az 1970-es évek második felében a Ceaușescu korszakban épp csak megtűrték azt, hogy Erdélyben magyar személyiségnek állítsanak köztéri szobrot (az 1980-as években ez teljesen tilos lett), a talapzati megnevezésen is csak a név latin (és így román) változata szerepelhetett, ezért olvasható a "Gabriel Bethlen" rajta. A szobrász egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy a név alá a latin "Princeps Transilvaniae Et Siculorum Comes" fejedelmi cím került volna bevésésre, de mivel többször nem hívták meg az alkotótáborba (valószinű politikai nézetei miatt), ez elmaradt. Sajnos az utóbbi időben a szobortömb kimozdult eredeti állapotából, kissé megdőlt, ami a fotókon is érzékelhető. Helyreállítása és közvetlen környezetének rendbetétele sürgős feladat lenne.

---