Az egykori pápai MSZMP székház részére annak idején három alkotás készült. A főépület első emeletén volt látható Hegyi György mozaikja (lásd kapcsolt műlap). A főépületre merőlegesen elhelyezkedő és mindkét oldalról a mennyezettől majdnem a padlóig ablakokkal ellátott tanácstermének hatalmas falait kettő secco díszítette.

"Meghívásos pályázat előzte meg az újonnan épült pápai MSZMP székház falfestményeinek kivitelezését. Az öt meghívott festőművész feladata a székház előadótermének két falát díszítendő freskó vagy secco tervezése volt. A megyei pártbizottság kívánságának megfelelően a művészek a pápai munkásmozgalom történetének egyes eseményeit dolgozták fel pályaterveikben. Az eredeti elgondolástól eltérően, hogy t. i. a két falfelület festését egy művész oldja meg, a beérkezett pályamunkák alapján Kurucz D. István ^{[1] [2]} és Szentiványi Lajos festőművészek egy-egy terve került elfogadásra.
...
Kurucz D. István a feladat nehezebb részét vállalta. A rendelkezésére álló falfelület kettős ajtóval megbontott, így kompozícióját az ajtónyílás figyelembevételével kellett megoldania. A földtől kb. 60 cm magasságban kezdődő, az egész falfelületet beborító, sokfigurás falfestmény, témájában szerencsésen olvasztotta össze az 1919-es forradalom egyes helyi eseményeit, a Tanácsköztársaságot ^[3] jelképező általános szimbólumokkal. A secco színmegoldása visszatartott, a szürkék és a barnák koloritján egy-egy élénkebb vörös és zöld szín villan fel." ^[4]

"Kurucz műve mindenkinek meglepetést okozhat mozgalmasságával, a kompozícióban és az egyes figurákban egyaránt feszülő dinamikájával, akik a mester statikus jellegűnek mondható eddigi piktúráját jól ismerik. Visszafogott érzelmi világú, az expresszivitást inkább csak sejtető oszlopszerű figurái itt levetik eddigi féküket, lelkesedéssel indulnak harcba, magukkal sodorva az egyre áradó többieket. Inas-izmos kezeik szorítják a fegyvert, mindenüvé vigyázó szemmel tekintenek. Megláncolt rabokként is öntudatos kifejezéssel vonulnak el az őket ütlegelő kakastollas kísérőik között." ^[5]

"A részletgazdag megoldások és az eseményekhez kötődő motívumok nem teszik illusztratívvá a falképet. Kurucz D. István nagyvonalúan komponált jelenetei egységet alkotnak: a secco monumentális hatású. Kurucz műve olyan helyen van, ahol sokan fordulnak meg a szocialista építés vezetői és közemberei közül. Egy pártszékház tanácstermét díszítő festménytől joggal várhatták el a megbízók a párt eszméinek szolgálatát. Kurucz D. István falképe teljesíti ezt a feladatot." ^[6]

Az épület főépülete irodaházként funkcionál, évek óta egy mezőgazdasági cég székhelye. Az egykori tanácsteremben manapság pingpong edzéseket tart a PÉKA SE (Pápa és Környéke Asztaliteniszezői Sportegyesület). A városban tett látogatásom során ebbe a terembe sajnos nem jutottam be, de kísérőm (Szabó Rita, a városi könyvtár munkatársa) már korábban feltérképezte a terepet és egy edzés folyamán megtekintette a termet. Sajnos egyik alkotás sem látható, feltehetően gipszkartonfal került azokra.

Köszönöm a közreműködést és segítséget a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár munkatársainak, Dr. Hermann Istvánnak és különösképpen Szabó Ritának!

---