„Petőfi a halhatatlan tanítvány" olvashatjuk Sárszentlőrincen, az egykori iskola homlokzatán lévő márványtáblán. 1832/1833-ban tanult itt, ezt egy másik emléktábla hirdeti.
„1831. szeptember 28-án apja a dunántúli Sárszentlőrincre küldte fiát az evangélikus algimnáziumba, ott két évet töltött mint donatista tanuló. Tanára, Lehr András főleg a latin nyelvet és szépírást tanította nagy kedvvel, és Petőfi mindkettőben kitűnt. Szerette ezt az iskolát, és boldog gyermekkora volt: szülei gondosan ellátták, szállása a község legjobb családjainál volt, és bár már ekkor szeretett érzelmeibe merülni, szívesen részt vett diáktársainak, főleg a kissé nagyobbaknak játékaiban is. Ekkor barátkozott össze Sass Istvánnal is. A második évben Németh Ferenc néptanítónál lakott."^[1] Olvashatjuk a Wikipédiában, bár a két dátummal kapcsolatos adat nem egyezik pontosan.
Petőfi portréját Horváth Olivér bonyhádi szobrászművész készítette, ^[2] ezt a ma valószínűleg lakóházként funkcionáló épületből kijövő úrtól tudtam meg. A portréhoz rendelt emléktábláról olvashatjuk le még azt is, hogy az alkotást a 150 éves bonyhádi gimnázium állíttatta 1956-ban.

---