Az épület első tulajdonosa és építtetője az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt., annak székháza céljára épült. A tervek elkészítésével Meinig Artúrt, az akkor már nagynevű építészt bízták meg. (Meinignek a Szabadság téren még egy alkotása van a 14-es szám alatt, aminek timpanonjában látható az a híres szoboregyüttes, ami Kossuth Lajos első fővárosi köztéri szobrának ad helyet.)
Az építkezéssel kapcsolatos hírek, információk, ill.az épület sorsának alakulását a második forrás rögzíti.

Az épület homlokzatán lévő négy szobrot Cedrus Mari már bemutatta. Az építtető profilja szempontjából jellegzetes további díszítő alkotásokat itt szeretném bemutatni. Az épület homlokzati ornamentikája egyértelműen tükrözi a társaság profilját, egyben nagyságát, a pénz hatalmát.
Nem említem a kovácsoltvas kaput, amit delfinek, hullámok és horgony díszít. A homlokzaton három helyen is díszes hajóorr meredezik a szemlélő felé. Ezeken értelemszerűen a hajózás kellékei megjelennek.
További helyeken is hajókötelek, kikötőgyűrűk láthatók és minden, ami a tengerhez, hajózáshoz köthető.
"A középtengelyben elhelyezett ablak felett óriási kagyló és ha még feljebb nézünk, a társaságot jelképező, hajózásra utaló motívumokkal ellátott pajzsmező, benne a szabad szemmel nehezen olvasható felirat, az Adria jelmondata: HAZÁNAK HASZNÁLJ. Ezt hímezték azokra a zászlókra, melyek a legnagyobb magyar tengerhajózási társaság gőzöseinek középső árbocán lengtek."
Itt, a középtengely ablaka felett látható az egyik hajóorr, kötelekkel "csipkézve", kétoldalt evezővel. A hajóorr elején egy női fejet ugyancsak hajókötél keretez. Felette az említett pajzsmező a cég betűjeleit mutatja.

Az épület a Szabadság térre néz, de további két (a Zoltán és a Vécsey) utca határolja. Az emeletek magasságában, az impozáns saroktornyok alatt újabb hajóorrok (egy-egy mindkét oldalon) nyúlnak ki a járókelők feje felé. A hajókötél elmaradhatatlan, alattuk hullámokat vet a víz, halakat tengeri növényeket sodorva magával.

"Az Adria a magyar hajózás meghatározó szereplője maradt egészen 1920-ig. A Trianoni békeszerződéssel Magyarország elvesztette tengeri kijáratát, ez pedig megpecsételte a cég sorsát, a csőd elkerülhetetlen volt."

21720
4978

---