Drávapalkonya református templomának különleges története van. A Wikipédián ez részletesen olvasható. A lényegét ideidézem: „Harangtorony, mely a korábbi református templomrom egy részének felújítása; a Drávaszabolcs–Gordisa–Matty Református Társegyházközséghez tartozik. … 1836-ban építették meg a kőtemplomot, … A templom 1942-ben 250 ülőhellyel, egy hatregiszteres orgonával rendelkezett, … A templomot a második világháború végén kilőtték, … 2007-ben Iván István, felsőzsolcai vállalkozó a templomromot megvásárolta, majd egy részét 2008-ban saját költségen felújította: megújult a két vakablakkal díszített homlokzat a toronycsonkkal együtt, a toronycsonkra kis fatorony került, az egykori templomhajó helyére pedig mintegy 80 cm magasságú betontalpat öntöttek. A harangtornyot, benne a haranggal 2008. október 31-én, a reformáció napján adták át.”

Az itt ismertetett templomépülettől balra, azaz északnyugatra áll egy másik épület. Tetőgerince az utca vonalával párhuzamos. Láthatóan valamilyen középület, pontosabban: elemi iskola volt. Ennek az utcai, azaz a délnyugati négyablakos homlokzatán van az I. világháborús emléktábla.

Az emléktábla három fő részből áll.
Felül: Magyarország címere van, virágfüzérrel díszítve, világos kőből faragva, domborművesen.

Középen: egy fekete kőtábla van, ezzel a szöveggel: LEGYEN ÁLDOTT EMLÉKÜK, KIK ÉLETÜKET ADTÁK EZERÉVES HATÁRAINKÉRT.
Itt a 12 elesett neve sorakozik.
ÁLDOZATOS PÉLDÁTOK TANÍTSA AZ ÚJABB NEMZEDÉKET ÚJABB EZERÉV TÖRTÉNELMÉRE!
„ARRÓL ISMERTÜK MEG A SZERETETET, HOGY Ő AZ Ő ÉLETÉT ADTA MIÉRETTÜNK: MI IS KÖTELESEK VAGYUNK ODAADNI ÉLETÜNKET A MI ATYÁNKFIAIÉRT” I. JÁNOS 3. 16.

Alul: egy tölgyfaág és egy babérág van, világos kőből faragva, domborművesen. Felül a két évszám: 1914 1918. Az évszám alatt és az ágak felett egy dombormű van.

Egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]

A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.
Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy, Tótszentgyörgy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.
Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.

A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

A "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa" bemutatja az I. világháborús emléktáblát. A valószínűtlenül késői 1940-es évet adja felhelyezésére.

---