A Tiszaroffon született Roffi Borbély György (1875-1941) halála után, Tiszaroff község irányítói úgy döntöttek, hogy Borbereki Kovács Zoltán segítségével maradandó emléket állítanak szeretett főispánjuknak. A hófehér carrarai márványból készült egészalakos, életnagyságú szobrot a községháza mellett kialakított emlékligetben állították fel. Az emlékliget kertészeti és parképítési kialakítását, gondos részletekbe menő elképzeléseik alapján készíttették el. Ezek közül is kiemelkedik, hogy a szobor mögé 30 db fekete fenyőt ültettettek, mely állandó zöld hátteret biztosított a szobornak. A szobor közelében álltak Roffi Borbély György nevéhez fűződő tiszaroffi létesítmények: a Stefánia-ház, az Egészségvédelmi Szövetség otthona, a tárház.

Az avatási ünnepséget 1942. július 4-én tartották, különlegesen ünnepélyes keretek között, a kormányzói pár és Kállay Miklós miniszterelnök jelenlétében.

A szobor a II. világháborúban ledöntésre került, majd a helyi temetőbe szállították, ahol romjaiban hevert éveken keresztül. A tiszaroffi emberek emlékezetében élő emlékek szerint, nem a népharag, hanem egy szélsőségektől sem visszariadó csoport akciója volt a szobor ledöntése. A szobor sorsán aggódva, 1985-ben a tiszaroffi községi tanács elnöke levélben ajánlotta fel a szolnoki Damjanich Múzeumnak az akkor már negyven éve heverő szoborromot őrzésre, megóvásra, melyet ők már nem tudtak biztosítani. Akkor voltak hírek a szobor elképzelt jövőjét illetően, de 2017-ig ezek feledésbe mentek, s már a romok helye is az ismeretlenségbe veszett. Hiába keresték a szolnoki Művésztelepen, ahol a múzeum kőtára volt.

És 2017-ben jött a meglepetés. A szolnoki Művésztelep tervezett felújítása kapcsán a bozótos kitisztítása során, a műtermek mögötti területen előbukkant egy félig már földbe süppedt alkotás, Roffi Borbély György szobra. Pogány Gábor Benő szobrász nyilatkozata szerint: „Sajnos a feje hiányzik, ám torzóként is látszik rajta, hogy gyönyörűen megmunkált szoborról van szó.” Tőle tudhatjuk, hogy az alkotót, Borbereki Kovács Zoltánt és Roffi Borbély Györgyöt valószínűleg baráti kapcsolat fűzte egymáshoz, Borbereki ezért is vállalhatta a nem mindennapi munkát. A szobrász ugyanis a legtöbb művét bronzból öntötte, nem ismert másik, egész alakos márványszobra. A tiszaroffiak nagy örömmel fogadták a megkerült szobor hírét, bár egyelőre keresik a lehetőségeket, hogy mi legyen a további sorsa.

Roffi Borbély György főispán, felsőházi tag, országgyűlési képviselő és cs. és kir. kamarás Tiszaroffon született 1875. március 29-én. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti egyetem jogi karán, majd a Kereskedelmi Akadémia szaktanfolyamának hallgatója volt. 1897-ben szolgabíróvá választották Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. 1901-ben a törökszentmiklósi kerületet képviselte az országgyűlésen. 1906-ban a tiszai középjárás főszolgabírája lett, majd a vármegye főispánja volt 1932 és 1939 között. Egyesületi tagsága: Magyar Emberbarátok Országos Egyesületének Szolnok megyei főcsoportjának védnöke 1935-ben.

---