A Tisza-parti Mindszent Kossuth Lajos utcájában a város nagy múltú római katolikus templomát láthatjuk. A többször újjáépült templomot mindig a „mindenszenteknek” ajánlották, s nevét is innen nyerte, így lett a neve Mindenszentek-templom. Mindszent város nevét templomáról nyerte.

A mindszenti Mindenszentek-templom az Alföld egyik legszebb barokk stílusú temploma, melyet 1798 és 1800 között építettek át mai formájára. Erről és a templom bejárata feletti címerről és márványtábláról, Keller Lajos: Mindszent története 1700-1900 c. könyvében megemlékezik. Ezek szerint az 1798-ban történt templomépítési alapkőletétel után, az építési munkálatok 1800. évi elkészültének befejezéséül, a templom „főajtaja” fölé a község saját címerét („jelvényét”) készíttette el és alá egy márványlapon a templom (át)építés eseményét megörökítő felirat került.
Ezekután, az elkészült templomot az 1803. évben Mátyus János csongrádi esperes-plebános felszentelte és rendeltetésének átadta.

A templom főbejárata fölött elhelyezett márványtáblán az alábbi felirat olvasható:

„AZ EGY ÖRÖK ISTENNEK DITSŐSÉGÉRE
MINDEN SZENTEK TISZTELETÉRE
MINDSZENT HELYSÉGE KÖZSÉGÉNEK KÖLTSÉGÉVEL
RÉGISÉGÉBŐL ÚJRA FELÉPÍTTETETT
FELSÉGES II-DIK FERENTZ RÓMAI TSÁSZÁR ÉS MAGYAR KIRÁLY IDEJÉBEN
AZ 1800-DIK ESZTENDŐBEN”

A felirat bemutatja a templom építését, szövege ma már nyelvtörténeti emlék. A régi templom átépítése 1798-1800-ig tartott. A templomot a község saját erejéből építette.

A márványtábla felett az 1772-ből eredeztethető motívumos márvány címer látható, rajta két hal és köztük egy szigony, az alapító hét halászcsaládra is utalva, az ősi halászatot jelképezi. A mindszenti kishalászok egyik legfontosabb szerszámaként a szigonyt említik. A szigonyos ősi halászati módozatot 1925-ben már törvény tiltotta, de jelképeik között megmaradt. Néhány leírásban ekevasnak írják a két hal közötti motívumot, jelezvén, hogy halászok és földművesek lakták a községet.

Az 1772-ből eredeztethető címer, az abban az évben keletkezett Urbárium évétől alkalmazott pecsét alapján készült. Mindszent város jelenleg használatos címerét, az 1772. évi pecsét motívumai alkalmazásával készült eredeti címer kiegészítésével alkotta meg.
A mai címerben a címerpajzs egyenes állású, alul kerek behajlással csúcsban végződik. A pajzsmező kék színe a levegőt, az eget, a vizet idézi, melyek a tisztaság, az igazságosság és hűség jelképei. A két hal, a szigony pedig az alapító hét halászcsaládra is utalva az ősi halászatot jelképezi. A szélesebb hullámvonalú ezüst pólya a kanyargó Tiszát, a keskenyebb a Kurca folyót jelenti, mint a város földrajzi adottságát a két folyó találkozásánál, és a halászat, valamint a komp-átkelés színterét.

A templom történetében jelentős az 1984-85-ben végzett külső restaurálás, mely az Országos Műemléki felügyelőség által kiadott szempontok alapján történt, lévén, hogy a templom épülete és berendezése műemlékileg védett. Mára sajnos a homlokzat állaga megromlott, mielőbbi felújításra szorul.

---