A második udvarban álló velencei kútkáva egy olyan későgótikus velencei faragványcsoport tagja, melyet a 14. század végén vagy a 15. század első felében állítottak elő, és amelyet a Palazzo Ducale (dózsepalota) 14. századi oszlopfői ihlettek. E kútkávák közül a legismertebb Bartolomeo Bonnak a Ca 'd'Oro palota udvarán álló, 1427-1442 közé datálható kútkávája. A dekoráció szerkezetét és típusát a sarkakon lévő protómák és az oldalak allegorikus alakjai jellemzik. A kreuzensteini kútkáva két oldalának domborművei az Erősséget (Fortitudo) és egy címert ábrázolnak. A kútkáva 1874 után került a várba, amikor a romos épületegyüttest Johann Nepomuk Wilczek (Wilczek János) gróf, sarkkutató elkezdte újjáépíteni. Wilczek gróf Európa különböző tájairól vásárolt faragványokat, festményeket, bútorokat a vár berendezésére. Mivel Wilczek János és Schmidt Miksa (azaz Max Schmidt) bútorgyáros bizonyosan ismerték egymást, felmerül a kérdés, hogy vajon volt-e Schmidtnek — és ha igen, milyen — szerepe a kreuzensteini kútkáva és egyéb velencei faragványok beszerzésében.

---