A 11. századi alapítású garamszentbenedeki bencés apátság körítő várfalának kapuján látható 18. századi dombormű a nagyszombati kegyképet ábrázolja. A felirat kronosztichonja megadja a felállítás évét: 1769.
A nagyszombati Szent Miklós-székesegyházban tisztelt Mária-kegykép története a 16. században kezdődött, amikor Forgách Ferenc esztergomi érsek a templomnak adományozta a római Szent Bonifác és Alexius bazilikában (Basilica S. Bonifacio e Alessio) tisztelt kegykép másolatát. A kegykép később a Pázmány Péter alapította Szent Kereszt és Szent Balázs kápolnában nyert elhelyezést. Az eredetlegenda szerint 1708-ban a pestis idején izzadni és sírni kezdett a kép. A vizsgálat eredményei alapján Keresztély Ágost esztergomi hercegprímás 1708. december 19-én elrendelte a Nagyszombati Szűz Mária-kép mint a város oltalmazója képének nyilvános tiszteletét. Amikor 1710-ben pestisjárvány volt Nagyszombatban, a hívők fogadalmat tettek, hogy előzetes böjtöt követően megünneplik Szűz Mária Oltalmának ünnepét, és szentmisét mutatnak be a kegykép előtt. November 21-én, Szűz Mária Oltalmának ünnepén a képet búcsús körmenetben végighordozták a város utcáin, s a pestis még azon a napon megszűnt.
A nagyszombati kegykép ikonográfiai típusa Chalkoprateia vagy másnéven Haghiosoritissa. Az ikonokon egykor drágakövekkel kirakott nemesfém borítás volt. A nagyszombati táblakép egy nemesfém borítású ikon másolata lehet, erre utal a Mária alakja körüli rombuszos háló, a rombuszokban növényi ornamenssel. A kegyképtípus a 15-19. században számos másolatban elterjedt Itáliában, de Európán kívül is. A nagyszombati kegykép ebbe a hagyományba illeszkedik.
A nagyszombati kegykép tisztelete egész Magyarországon elterjedt, és számos másolat készült róla. A másolatok többféle technikával készültek, legtöbbjük fára vagy vászonra készült olajfestmény. A nagyszombati kegykép tisztelete jóval kisebb, mint a tőle hatvan km-re észak-nyugatra fekvő Sasvár Pietà-kegyszoborának kiterjed kultusza. A fennmaradt másolatok ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy a kegykép Felvidéken, Dunántúlon, Kelet-Magyarországon és Erdélyben egyaránt ismert volt.

---