A II. világháborús emlékmű a Szabadság téren, a volt Leányiskola helyén kialakított park közepén áll. Az emlékművet a nagyközségi közös tanács állíttatta, avatása 1989. október 30-án történt. A tervet készítette és a kivitelezést irányította Nagy Sándor, a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet építőrészlegének vezetője. Az építőanyagok díját és a szállítás költségét a tsz vállalta magára, a munkálatokat az építőrészleg Ybl Miklós szocialista brigádja felajánlásként, társadalmi munkában végezte. A riolitkővel kirakott vasbeton talapzaton álló emlékmű a Mátrából (Gyöngyössolymos) származó hatalmas természetes kő, rajta Török László kőfaragómester által készített fehér márványtábla. A márványtáblán Illyés Gyula (1902–1983) írótól, költőtől származó idézet: „Halottak napja. Kezemben mécs./És nincs hová helyeznem./Konok jövendő, lobogj föl szívemben,/sisteregj, eső-vert emlékezés.”
Az emlékmű oldalán 1992. november 1-jén kiegészült két fekete, Szikszón készült gránittáblával. A gránittáblák beton alapzatát hasonló riolitkő díszíti, mint az emlékmű talapzatát. Az emlékműtől balra lévő márványtáblán 114, még a jobb oldali táblán 116 a II. világháborúban elhunyt katona és polgári áldozat neve szerepel ábécésorrendben. Az elesett hősök neveit Kiss József tanár, helytörténeti kutató és a könyvtár dolgozói gyűjtötték össze. A munkálatokat társadalmi munkában Berényi Sándor és Rohoska László kőművesmesterek, valamint Csehi Lajos, Kiss Róbert, Kovács Péter és Nyári Zsolt szakmunkástanulók végezték.
Az emlékműnél évente a doni áldozatok tiszteletére az önkormányzat a helyi általános iskolával közösen tart megemlékezést.

---