Hajdani nevén: Apajpuszta, ma Apaj. Hírnevét a lótenyésztés elismert vérvonala és a kimagaslóan működő Kiskunsági Állami Gazdaság alapozta meg, amelynek hatására 1985-ben önálló község címet kapott.
Régi fényének megfelelően rendezett község, modern faluközponttal. Az 1000 főt alig meghaladó lélekszámú faluban 2005-ben református templomot építettek, a mellette kialakított Millenium parkban állították az emlékkövet három zászlótartórúd kíséretében - melyen a magyar-, az EU-, és a helység zászlója lobog.
Az emlékkő mintegy 30 fokos szögben megdöntött beton alapon mészkőbe vésve hirdeti a következő tényt:
"Állíttatott a millennium évében
APAJ
önálló községgé
nyilvánításának
15. évfordulója alkalmából"
A továbbiakban részletesen vésve olvasható a támogató intézmények és személyek sora.
A csiszolt kőbe akkurátusan vésett betűk között a felállítás évszámát rögzítő írás fölött úgy tűnik, mintha valamilyen jelet kivéstek volna a lapról...
Az egész emlékkő fontosságát hangsúlyozza az öntött címer, amit viszont acél csavarokkal rögzítettek, így az idő folyamán megjelent környezetében a rozsda.
A címer különös. Úgy lehetne jellemezni:
Magyarország 1867-es középcímere a címer pajzsot tartó angyalok nélkül, azaz, "A magyar középcímer (1867), benne középen Magyarország, jobb felül Dalmácia, bal felül Horvátország, bal alul Erdély, jobb alul Szlavónia, lent középen pedig Fiume címere. A pajzs felső élén a magyar Szent Korona lebeg." (forrás: https://magyarcimerek.hu/3311-magyarorszag)

---