A több száz oldalas üveglexikonomban egy meglehetősen furcsa adatra bukkantam, amikor tételesen átnéztem több évvel ezelőtt, Bohus Zoltán alkotó műveinél. Az üvegművészként alkotó képzőművész Mengyán Andrással, aki szintén nem szobrász, alkotta az emlékművet. Ő festő, grafikus és designer, a bergeni Képző- és Iparművészeti Főiskola tanára (Norvégia). Ipari formatervező és képzőművész.
Egy dolog köti őket össze: mindketten Békés megyében születtek. Bohus Zoltán Endrődön, Mengyán András Békéscsabán.
Az emlékműről van adat a lexikonomban. Ezt írják róla: Krómacél, mely 12 méter magas, 1x1 méter a kiterjedése. A földplasztika 3 méter magas, és 10x20 méter kiterjedésű.
Azt nem tudom, hogy a mai állapota az eredeti-e, vagy már rongált a mű, mert fiatal koromban nem jártam sohasem a két Békés megyei város között, a Veszely csárdánál.
Ha láttam is a művet, mert busszal rendszeresen elhaladtam előtte, nem emlékszem rá. A csárda pár éve még helyi műemléki védelem alatt állt, ma rogyadozik, és elkezdték a bontását. A parkolók a környéken le voltak zárva. Elhagyatott, koszos a helyszín.
Milyen sorsa lehet így az emlékműnek?
Szerintem legközelebb, már lebontott lesz az állapota. Talán a 24. órában fotóztam le...

Találtam az interneten a helyszínről egy igen érdekes leírást, melyből az is kiderül, hogy miért éppen ide telepítették az emlékművet:
"Gyula és Békéscsaba között, a két város területének határán egy kettős útkanyarban van Vesze, vizek és utak találkozásának, elágazásának helye.
Nevét egy ősi halászati mód, a rekesztőhalászat "vejsze" nevű eszközétől vette. Egy-egy nádból font s a mederfenékre rögzített labirintusszerű építmény volt, amelyből a hal nem talált kiutat. Veszének hívták azt a középkori falut, amely itt állt, s a törökdúlás pusztította el. A csárdán levő „Veszely” kiírás tehát hibás. A csárda után a régi útőrház előtt évszázados tölgyek, szemben velük hatalmas acéloszlop, a Tanácsköztársaság-emlékmű. 1919-ben a megszálló román katonák itt végezték ki a gyulai direktórium négy tagját. Vesze vízrajzi szempontból is érdekes hely. Az oszlop mögött van az ún. Veszei szifon, ez a műtárgy a kígyósi szikes legelőkről érkező rossz minőségű vizet átbújtatja az Élővíz-csatorna alatt, és a Gerlai-holtágba viszi. Ily módon a szennyezett víz elkerüli Békéscsabát. A Fehér-Körös holtmedréből, itt a csárda mögött ágazik ki az Élővíz-csatorna, amelyet a XVIII. század utolsó negyedében ástak, hogy Csabát összekössék az "élő" Körössel. A Fehér-Körös eredeti medre az innen északi irányba folyó Gerlai-holtág, amely Békésnél ömlik a Kettős-Körösbe. A veszei kanyarból déli irányba futó út a Fényesi-szőlők nevű tanyavilágot köti be a forgalomba. A híd előtt északnak kanyarodó útról közvetlenül elérhető Póstelek, Békés, Gerla és Doboz."

---