Ebben az iskolában kétszer fordultam meg, mégpedig "Büszkeségpontot" keresve (1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság nyertes pályaműve), amit úgy gondoltam, október 23. környékén avatnak. Tévedtem, az időpontot februárra, a kommunizmus áldozatainak emléknapjára tűzték ki – ld. a kapcsolt lapokat (u.ott források).
Érdeklődésemre akkor csak annyit tudtam meg, az alkotónak, R. Törley Máriának nincs a (kiírás szerint jelölt) homlokzaton alkotása, de ajánlották, a lépcsőfordulóban látható domborműves emléktáblát, ami az iskola névadóját ábrázolja.
A későbbi avatás után lefotóztam ezt a művet is. Sajnos a szignóról készült kép elmosódott, pedig jó lenne a megerősítés...
Most kaptam egy levelet magától a művésznőtől, ami szerint a dombormű sajnos nem Törley Mária alkotása. Az a szignó! De kellett volna.
Az iskolával folytatott levélváltás azonban meghozta az eredményt, a korábban ott tanító Horváth Sándor készítette a domborművet és évszám is lett. Ezúton is köszönöm a segítséget!

Rácz Aladár (1886–1958) cimbalomművész cigányzenész családból származott, első cimbalmát édesapjától kapta. Egész kis korától kezdve a zenén nőtt fel, igen korán már nyilvánosság előtt játszott, 24 évesen zenekarával már bejárta Európa több nagyvárosát, neves zenészek figyeltek fel tehetségére. Ők fordították figyelmét (és pályáját) a klasszikus zene irányába.
Folyamatosan képezte magát: zenetörténetet, szociológiát, nyelvet tanult, mindezt autodidaktaként. Közben repertoárja egyre inkább kibővült, a komolyzene irányát tartva úgy, hogy a klasszikusokat cimbalomra ültette át. Jelentős hatással volt műfajára.

Díjai: https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1cz_Alad%C3%A1r#D.C3.ADjak.2C_elismer.C3.A9sek

A dombormű természetesen játék közben, hangszerével örökíti meg a művészt.

Egy hangfelvétel játékával: Jean-Baptiste Lully - téma: Partita in E major BWV 1006 - I. Preludio https://www.youtube.com/watch?v=qLlD_tCC6sM

---