Az Országház mindkét üléstermének folyosóin, a Duna felől és a város felől a falon foglalkozásszobrok láthatóak. Ezek pirogránitból készültek. A főrendiházi ülésterem város felőli folyosóján jobbról balra a következő sorrendben láthatóak a foglalkozásszobrok: Szabó, Lakatos, Nyerges, Gyalogos katona, Bognár, Hajdú.
A hajdú szobor a szobrok közül balról az első.„ ..kezeiben elöltöltős golyós puskát fog. Zekéjét pávaszemes-tulipános minta, szűk harisnyanadrágját ún. vitézkötéses sujtás – magyar eredetű zsinórdíszítés általában a huszárok csizmanadrágján, a huszárcsákón és a gyalogsági posztónadrágon – díszíti. Foglalkozását tekintve rendfenntartó és egyéb hivatalszolgai feladatokat ellátó földesúri vagy vármegyei alkalmazott volt a 17–19. században.”
A hajdúk eredetileg marhapásztorok voltak, akiket a török háborúk idején felfogadtak katonai feladatokra. Végvárak gyalogos katonái is voltak. Később, a 19. században uradalmi szolgálatban is álltak, voltak vármegyei és városi hajdúk is, mint a törvényhatóság alkalmazottai, behajtók, fogházőrök, hivatalszolgák. Alkalmazásukhoz bizonyos feltételeknek kellett megfelelniük, mint életkor, magasság, fizikai alkalmasság. Egyenruhájuk alapszíne búzavirágszínű és posztóból készült. Az idézett forrás részletesen leírja a Borsod megyei hajdúk egyenruhájának részeit, színét.
1902. október 8-án adták át ünnepélyes keretek között az Országházat.

---