Nagyhajmás életfája a Polgármesteri hivatal udvarán áll, a templom közelében, attól délkeletre. Gondozott füves részen van, tujákkal övezve.

Főleg geometrikus és növényi motívumok faragásai vannak az életfán. Egy nagy szekérkerék utal az ide költöző német telepesekre, valamint egy áldozati kehely az evangélikus vallásukra. Az életfa vastag törzsének kettéágazásánál pedig a megfeszített Jézust láthatjuk széttárt karokkal.

Az életfán van a falu címere is. Ennek szabatos leírása: "Nagyhajmás község címere csücskös talpú pajzs, három mezőre oszlik. A pajzs külső díszítő kontúrral rendelkezik. A három mező közül az elsőben, kék háttérben két ezüsttorony látható. A község evangélikus és katolikus közösségének egységét, az összetartás fontosságát szimbolizálja. A második mezőben vörös alapon ezüstszínű hagymafej található. A harmadik, egyesített mezőben, arany háttérben zöld dombok mutatják a község fekvéséből adódó környezetet, ami alapvetően befolyásolja e vidék életlehetőségeit. A dombok felett ezüstszínű nap és hold látható. A nap 16 - nyolc egyenes és nyolc hullámos - sugarat tartalmaz."


Sásd és Komló környéki kisebb-nagyobb települések központjában láthatunk "Életfa" elnevezésű faragott alkotásokat. Ezek elkészítését Milkovics Jenő gödrei fafaragó tervezte és szervezte meg.
Honlapján így ír erről: "2007 nyarán nekem is volt szerencsém egy alkotótábort szervezni. Gödreszentmártonban, szülőfalumban. Az első fafaragótábor a Baranyai-hegyháton Árpád-éve 2007. június 24 - július 7. elnevezéssel. Kárpátaljai, székelyföldi és hazai fafaragók, faszobrászok voltak vendégeim, akikkel közösen sikerült 27 életfát alkotni a Baranyai-hegyhát 27 települése számára. Az életfák 5-6 méter magas 30-40 cm tőátmérőjű két-háromágú tölgyekből lettek kifaragva. A rájuk faragott motívumok kifejezik a település múltját, jelenét, etnikai, felekezeti összetételét. A magyar motívumkincs oly gazdag, hogy szinte képírásként értelmezhető. Minden motívumnak van jelentéstartalma, sokszor többszörös jelentéstartalomról is beszélhetünk. Az életfák mára már egy kivételével mind felavatva, megszentelve, megáldva díszéül szolgál egy-egy településnek. Külön öröm volt számunkra, hogy kivétel nélkül elnyerték a lakosság tetszését. A települések többsége lelkes, színpompás ünnepségeket szervezett az életfák felavatására. Több esetben is, az életfa körül egy-egy új közterület - park kezd kialakulni, padokkal, asztalokkal, virágoskerttel."

Varga Szabolcs - Császár Levente: Mecsek - Völgység - Hegyhát útikönyv. Szászvár, 2013. Kiadja a Mecsek - Völgység - Hegyhát Egyesület. című könyv 11. oldalán is olvashatunk általánosságban az életfákról ("Mindegyik életfa egy adott településhez „igazított” jel. Kifejezi a település múltját, jelenét, etnikai, vallási összetételét és a település szempontjából fontosnak ítélt eseményeket. Helyet kap rajta a település címere is.") és Milkovics Jenő fafaragó szervezőmunkájáról.

Az életfát állító települések sora (a könyv jó minőségű fényképei, vagy szöveges említései, valamint 2016-os személyes bejárás alapján): Ág, Alsómocsolád, Bakóca, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Bikal, Gerényes, Kisbeszterce, Kishajmás, Kisvaszar, Mánfa, Mekényes, Meződ, Mindszentgodisa, Nagyhajmás, Palé, Szágy, Szászvár (több alkotást is kapott), Tarrós, Tékes, Tormás, Varga, Vásárosdombó, Vázsnok.

Az életfa alkotójának neve általában nincs rajta az alkotáson, vagy ha mégis akkor csak monogramok vagy egyéb jelzések. Évszám sincs általában rajtuk, vagy ha mégis (például: Mekényes, Palé, Tormás, Vázsnok) akkor az csakis a 2007-es év. Mindezek alapján a felsorolt települések életfa alkotásaihoz: Milkovics Jenő fafaragó és a 2007-es év hozzárendelhető.

Az alkotás földrajzi koordinátái: 46.373978, 18.289189. Keszthelyi Sándor fényképei 2016. július 22-én készültek.

---