Gróf Károlyi Lajos Üllői úti bérpalotáját, az Aranysas-udvar nevet viselő, két utcára néző, vagyis két homlokzattal rendelkező épületét Fodor Gyula, a szecessziós építészet egyik legismertebb képviselője tervezte. Tőle kapta Ney Simon a megbízást a homlokzati, mint ahogy a belső díszítés elkészítésére is (a védőangyalok lapját ld. a kapcsolt műlapon).

Az Üllői úti homlokzat képe eltér a Baross utcai részen láthatótól, de korabeli fényképekkel összevetve az is kiderül, hogy ezeknek a díszeknek egy része is áldozatul esett az időnek, vagy a hozzá nem értő, esetleges felületes felújításoknak, átalakításoknak. Az egykori tornyocskák hiányát már nem is említem.
Az Üllői úti utcafrontra néző homlokzat jelen állapotában több, hol kisebb, hol nagyobb domborművel büszkélkedhet. Természetesen az oromzaton a felirat felett látható a kiterjesztett szárnyú sas.
"Nagytestű ragadozó madár, a madarak királya, az ég, a Nap, az eget ostromló erő és harciasság, és az isteni uralom jelképe. A napistenek emblémája, diadal a sötétség felett."
Külön jelentéstartalmat hordoz a keresztény szimbolika szerint, de úgy érzem, itt inkább a tulajdonos, Gróf Károlyi Lajos "szerénysége", vagy vágyálmai a mérvadók.
Az oromdísz alatt a bentről már ismert védangyalokkal párt alkotó harcosok vigyázzák a ház békéjét. Érdekes megközelítés: a harcosok lényegében angyaloknak tűnnek, válluk felett mintha szárnyaik lennének, kezükben viszont kardot tartanak (bár lehet, hogy ez csak csalóka látomás).
A homlokzaton további érdekes madár- és növény-motívumok szerepelnek. Abban biztosak lehetünk, hogy ezeknek is meg van a szimbolikus üzenete.

Összehasonlítva az archív képpel az ötödik emeleti erkélyek kialakítását, ill. a két erkély közötti figurális csoportot, látható a "veszteség". A tetőszerkezet eltérő képet mutat, hiányzik a középső szoborcsoport. A domborműveket a korabeli felvétel kis felbontása miatt nem tudom azonosítani, de nyilvánvalóan eltűntek, leegyszerűsítve a homlokzat képét.

---