Jákon a látogatók többségének már a díszkapunál földbe gyökerezik a lába. Kevesen járják körbe a templomot, pedig "hátul" is találhatók szobrászati alkotások. Némelyik elhelyezése szokatlan, sőt meghökkentő.
Az egyik ilyen az a szobor, amelyet az északi oldalhajója apszisának külső falában -láthatunk.
A párkány alatti fülkében elhelyezett félalakot Bogyay Tamás művészettörténész 1943-ban megjelent tanulmányában királynak látja. A következőket írja:
"... Király voltát kétségtelenné teszik nyelében kiegészített jogara és a két szörnyfej, amelyet csak a királyi szék, a 'faldistorium' rúdjait ékesítő oroszlánfejeket jelezhetik. Az oroszlánfejek ilyen különös átstilizálása már a lombard szobrászatban megindult, és a normandiai és a délnémet szobrászatban vezetett a legkülönlegesebb és a 'legantiklasszikusabb" oroszlántípusok kialakításához. A szobron nem csak a jogart egészítették ki, hanem a kezet és a fejet is némileg átfaraghatták. A figura finomsága és jellegzetes mozdulata, amint ruhájába kap, arra mutat, hogy a jáki szobrászműhely későbbi alkotásai közé tartozott, amely - amint az ívsor-adta szűk szűk építészeti keretbe nehezen illeszkedő szabálytalan fülkéje is mutatja - eredetileg talán nem is ide volt szánva."
Körmendy László az 1932-ben megjelent templomismertetésében is királyábrázolásnak tekinti a szobrot. Felveti, hogy esetleg az ifjú Nagy Lajos király lehet.
Van olyan ismertető is, amely az ifjú kezében nem jogart, hanem liliomot lát. Így az alakot Szent Imrének tekinti.

Én nagyon halkan felvetem. Biztos, hogy királyszobrot látunk? Nem inkább egy szobrász-kőfaragó vagy az építőmester szobra (önarcképe) került erre a helyre? A kézben tartott eszközöket én inkább kőfaragó szerszámoknak látom.
Az, hogy a templomok, katedrálisok építői, szobrászai önarcképet készítettek magukról a román korból is vannak példák.

---