A megadott forrásban ennyi adatot láttam a műről: "1982, Békéscsaba, Tanítóképző Főiskola, Életfa, 17 négyzetméter, domborműves (színezett oxid) kerámia"

Még jó, hogy a területen (a mai egyetem, középiskola egyesített területén) több alkotás is volt, így érdemesnek látszott a Gyulai úton kezdeni a napot, és felfedezni az ott látható műveket.

Ebben nagy segítségem volt Novák Attila tanár úr, aki nélkül nem boldogultam volna a felfedezésben.

A gond már ott kezdődött, hogy szerintem régen nincs már tanítóképző főiskola Békéscsabán. Innentől bárhol lehetett a dombormű...
Mivel számtalan épületet láttam magam körül, amik funkciója teljesen változatos volt, így komoly segítséget jelentett, hogy nem kell tovább egyikből a másikba bemenni, és mindenhol szétnézni. Az alkotóházban, órán lévő diákok emlékeztek arra, mintha a sportcsarnok falán lenne az, amit keresek.

Az Életfát védelemként növényekkel vették körül, és nem akartam őket elmozdítani a fotózáshoz. Maga az Életfa is növények nyomatait viseli magán. Kicsit olyan érzésem volt, mint a múltkorában Békésen, a volt MSZMP székházat borító kerámiánál.

A jelenleg Mezőtúron élő keramikus művei közül így kettőt is meg tudtam örökíteni az egykori Iskolacentrum, később főiskola, ma a Szent István Egyetem részeként működő területen. És, hogy tovább bonyolódjon a helyszín, jelenleg a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium is itt van, egyetlen kerítésen belül. Gondolom, a tornacsarnokot ez utóbbi intézmény diákjai használják.

A lexikonban 1982 az elhelyezés dátuma, de én a mellékelt fotón határozottan 1991-et látok. Nem tudom feloldani az ellentmondást.

---