Ha nem bontották volna le, Közép-Európa legnagyobb téglavára lenne a szegedi. 1869. január 4-én a kiegyezés után Ferenc József Ráday Gedeon grófot királyi biztossá nevezte ki az alföldi betyárvilág felszámolására, aki a szegedi várban rendezte be főhadiszállását, innen kiindulva gyűjtötte be a hírhedt betyárokat, például Rózsa Sándort és bandáját.

"Ráday Gedeon hatásos szegedi belépője mindenkinek tetszett. A szigorú rendcsináló egymás után vonta ki a forgalomból a gyilkosokat, rablókat, betörőket és a tolvajokat. A gyanúsítottak a szegedi várban vártak a sorukra. Közel négy éve alatt 1600 foglyot gyűjtöttek be. Ráday Gedeon rémuralma két év alatt túlnőtt magán. Rend lett, ám a tisztogatás nem állt meg."

Az emléktábla szövege:

A "Lélekidomár"
Jókai hallhatatlan hőse
Gr. Ráday Gedeon / 1829 - 1901
Szabadságharcunkban / Mészáros Lázár, Dembinszky / s az erdélyi hadseregben Bem apó segédtisztje,
ebben a várban működő királyi kormánybiztos, / az alföldi bűnüldözés irányítója
A * Páholy egykori főmestere / emlékére
Szegedi "Árpád" Páholy

* A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai felé helyezett körző, benne a G betű is.

---