A magyar kormány 1950-ben határozatot hozott a fővárosi metróhálózat kialakítására. A vonalat akkor a Déli pályaudvar és a Népstadion között tervezték megépíteni. Ennek megfelelően a keleti végállomás a Népstadion lett volna, ezért ide tervezték a metróvonal főépületét. A Népstadion állomásra Nyíri István készített terveket, ami alapján 1952-ben az állomás építése el is kezdődött. Az egységesnek mondott elképzelés alapján felállítandó körplasztikák, domborművek, freskók és mozaikképek "felszabadult életünk szépségét, a sport, a testnevelés gondolatköréből merített" témákat mutattak volna be, utánozva ezzel a moszkvai metróállomások „fényűzését”.
"És a moszkvai metró? Szobrászattal egybekapcsolt architektúrájával - azt is merném mondani - fényűzésével táplálja a munkába menő és a munkából jövő dolgozóban azt az érzést, hogy a Szovjetunióban akkor is ünnep van, amikor nincsen vasárnap." - írta Révai József. Ezzel mintegy a szocialista építészet szimbólumává tette a metrót.
A Népstadion metróállomás nyugati kupolájára "Béke őrei" címmel domborművet terveztek, amely a Néphadsereg életéből vett jeleneteket ábrázolt. A dombormű alkotójára vonatkozóan nem találtam adatot. Az alkotás 1952-ben elkészült, de hivatalosan soha nem avatták fel, mivel 1953-ban a metróépítés félbe maradt. A Népstadion állomásépületét, amely már kb. 70%-os készültségnél tartott, a 60-as években visszabontották. Az alkotás további sorsa ismeretlen. Az itt bemutatott fotók is az épület bontásakor készültek.

---