Sarudon, ezen a Heves megye délkeleti részén, a Tisza-tó nyugati partján fekvő, nem egészen 1500 lakosú községben három, a katolikus hitélethez és kisebb részt a falu történetéhez kapcsolódó, színesre festett mészkőszobor áll. Közülük a legrégebbit, a még 1790-ben állított Nepomuki Szent János szobrot Exit néhány évvel ezelőtt már bemutatta. https://www.kozterkep.hu/~/5949/nepomuki_szent_janos_sarud_n_a_1790.html Következzen ez a Szent Vendelt ábrázoló rendhagyó színes szobor, annál is inkább, mert itt a szerző személye megnyugtatóan tisztázható -- annak ellenére, hogy a talapzaton saját nevét "Hornyák Sándor / kőf. Sirok"-ként véste fel a legalsó táblán, arról a kőfaragóról van szó, aki vélhetően valamikor az 1940-es években Egervári Sándorra magyarosította a nevét, és e néven még 1957-ben is szerepelt a siroki kőfaragók iparlajstromában.

A kékre festett talapzat legfelső, barnás alapú lapján olvasható szöveg: "Jószágunkat őrizd meg / mindennémű veszélynek / ártalmától, Szent Vendelnek / könyörgésére." Az alatta lévő fehér táblán: "Emlékül állíttatta / özv. Pásztor Jánosné / szül. Balog Erzsébet / 1933." Legalul jobbra, szintén fehér lapon a már fentebb idézett névjegy.

Szent Vendel hagyományosan a pásztorok, a pásztorkodás védőszentje, ikonográfiájában gyakran megjelenik más attribútumok mellett a pásztorzsák, a kulacs és a bárányok. Oltalmára a falunak szüksége is volt, hiszen a XIX. század második felében a hegyekből leereszkedő, mellékfolyóitól megerősödő és az Alföldre érve lelassuló, rendkívül kanyargóssá váló Tisza többször is elbánt a faluval és a környékkel, noha a tervszerű árvízvédelmi munkálatok az 1850-es évek végén már megkezdődtek. Ennek ellenére 1879-ben is átszakadt a környéken a gát, 1888-ban pedig a folyó olyan pusztítást végzett, hogy a falut gyakorlatilag újjá kellett építeni. A lápos, süppedékeny vidéken folyt mezőgazdasági termelés, az itteni falvak fő jövedelmét azonban az állattenyésztés és a környékbeli legelők adták.

A forrásban megadott cikkben sok érdekességet lehet olvasni a Sarudtól félszáz kilométernyire fekvő siroki kőbányáról és az ottani kőfaragók kiterjedt tevékenységéről. A leghíresebb közülük Borics Pál lett, https://www.kozterkep.hu/a/229/borics-pal.html aki túllépett a céhen és országos hírű szobrásszá vált.

---