2015. május 31-én 11.00 órakor felavatták Chernel István világhírű ornitológus szobrát, születésének 150. évfordulója alkalmából.

Az avatást a Bakonyi Vadászkürt Egylet előadása nyitotta meg. Az avatáson Tóth István polgármester köszöntő beszéde után átadta a Chernel-díjat egy tanulónak, aki a Chernel István Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákja. Két általános iskolás tanuló népdal énekléssel és versmondással színesítette a programot. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott avatóbeszédet, idézve költőink madárvilággal kapcsolatos verseiből, L. Simon László, miniszter-helyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára bemutatta az évfordulóra kiadott „Faragó Sándor: Lélekkel teljesített hivatás, A vadászat nemes élvezete, válogatás Chernel István vadászati írásaiból és vadásznaplóiból (szerk.: Majthényi László). c. köteteket”. Az államtitkár úr idézett Chernel István könyvéből, ahol, mint fogalmazott, még együtt élt a vadászat, az erdészet, és a természetvédelem.

A mészkő alkotás érdekessége, hogy a mellszobor a talapzatból „nő ki”. Elől középmagasságban – utalva Chernel István szakmai munkásságára – egy éppen halászó madarat – jégmadarat – láthatunk. A hátoldalon olvasható felirat:
„Állíttatta Gárdony város Önkormányzata a Nemzeti Kulturális Alap – NKA – támogatásával. 2015.”

Agárdon ezzel a szoborral kettőre nőtt a Chernel Istvánt ábrázoló mellszobrok száma, 5 percnyire innen, a Madárvártánál egy régebben felállított mellszobrát láthatjuk az ornitológusnak (lásd a kapcsolt műlapot).

Chernel István (1865-1922) Kőszegen született, szülei közigazgatási pályára szánták. Édesapja Chernel Kálmán történész volt, de érdeklődése az ornitológia iránt fia érdeklődését is meghatározta. Chernel István elvégezte a jogi egyetemet, majd közigazgatási gyakornokkén dolgozott Sopronban, de hamarosan lemondott, hogy csak a madártannak éljen. „1890-ben már országosan is ismert kutató, sőt az 1891-es budapesti II. Nemzetközi Ornithológiai Kongresszust előkészítő bizottság tagjává is megválasztották.” Bejárta az országot, majd Norvégiában folytatott madártani megfigyeléseket. 1899-ben jelent meg "Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre" című kötete, „az első tudományos madártani munka, amely magyar szerző alkotása”.
„A madártan művelése mellett, bekapcsolódott az állatvédelem, főként a madárvédelem munkájába. 1902-ben megalakította az Országos Állatvédő egyesület kőszegi fiókegyesületét. Az egyesület fő feladata a gyakorlati madárvédelem volt (Fészekodúk készítése, kihelyezése, madarak téli etetése).” 1916-tól vezette az Ornitológiai Központot. 1918-ban a „Nomenclator Avium Regni Hungariae” címmel összeállította a magyar birodalom madarainak névjegyzékét. 1922-ben hunyt el, egy tüdőgyulladás következtében.

Agárdon található a Chernel Istvánról elnevezett Madárvárta, madártani kutatóállomás. 1957-59 között építették, 1965-től viseli Chernel István nevét. A Madárvárta először a Velencei-tavi Intéző Bizottság kutatóállomásaként végezte munkáját, majd a Fejér megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, később a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozott. 2012-ben újították fel. 2013. januárjától a Múzeumtól átkerült a települési önkormányzathoz.

Az Agárdon található Chernel István Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1992 óta viseli az ornitológus nevét.

---