Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla

Budapest, II. kerület, Keleti Károly utca 26.
További képek a Fotólistában

Angol cím:Wallenberg–Dombrovszky Plaque

Budapest
II. kerület, Keleti Károly utca 26.

Felállítás2015. május 22.


Verrasztó Gábor
2015.05.29. 07:45
Civil kezdeményezésre Raoul Wallenberg és Dombrovszky László előtt tisztelegve avattak emléktáblát május 22-én a Keleti Károly utca 26. számú ház falán.
A fémtábla felirata (magyar és svéd nyelven): „Ebben a házban ült modellt Raoul Wallenberg 1944-ben Dombrovszky László festőművésznek, aki az egyetlen hiteles portrét festette róla.”
Wallenberg 1944 őszén többször is modellt ült Dombrovszky Lászlónak, aki itt festette meg az egyetlen művészinek tekinthető portrét a svéd diplomatáról.
A 70x70 centiméteres rozsdamentes acéltáblából lézeres technikával kivágott kontrasztos „rajzolat” Sugár János szobrászművész alkotása, mely a művészt, a modellt, és a készülő művet egyszerre ábrázolja. A tipográfiai tervezést Palotai Gábor grafikus végezte, aki a stockholmi metróhoz készült betűtípust, az Esseltubot javasolta a felirathoz.
A festményt ma a svédországi Gripsholmban, a Svéd Királyi Portré Galériában őrzik. A képet Raoul Wallenberg édesanyja, Maj von Dardel ajándékozta a gyűjteménynek.
Az emléktáblát Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete és Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere avatta fel.
Források:
http://www.masodikkerulet.hu/hirek/wallenberg_emlektabla_avatas_keleti_karoly_utca.html
http://offbiennale.hu/raul-wallenberg-dombrovszky-laszlo-emlektabla-projekt/
Sugár János Munkácsy-díjas szobrászművész személyes közlése
Pál Tamás
2015.06.01. 08:57
Az avatáson Komoróczy Géza történész és Mélyi József művészettörténész vett részt.
Mélyi beszédét szeretném megosztani veletek, mert sok -- szerintem lényeges -- gondolat hangzik el benne, ami nagyban hozzátehet ezen és más kortárs köztéri művek az értelmezéséhez:

,,Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az emlékmű legfontosabb eleme mindig az idő. A hagyományos bronz- és kőszobrokba beleíródott a múlt megmerevedett ideje, a kortárs emlékműveken gyakran megjelenik a jövőbe vetített lehetőség. És mindig a jelenkor. Mert a múlt a ma élő emberek múltképét jelenti, a jövő pedig a jelenből elképzelt időt. Lehet ezt szómágiának is tekinteni, de valószínűbb, hogy ez az emlékművekhez kapcsolódó legreálisabb gondolat. Ha végiggondoljuk, hogy a talán legkiemelkedőbb budapesti emlékmű elemei, az 1944-45-ös tragédiára emlékeztető, Duna-parton felállított vascipők, az árvizek és a levegő hatására néhány évtized múlva, önmagukban állva, embertől elhagyatva csupán rozsdahalomként létezhetnének, akkor azt is hozzágondoljuk, hogy a jövendőnek az emlékművel feladata van. Gondoskodnia kell róla valamilyen módon, mert az alkotók, Pauer Gyula és Can Togay ezt a gondoskodást belekódolták a műbe.
Sugár János és Palotai Gábor Wallenberg-emlékművében szintén az idő a legfontosabb. Az elmúlt idő, két ember, a festő, Dombrovszky László és a diplomata, Raoul Wallenberg megmerevedett ideje. Annak a pillanatnak az absztrahálódott metszete, amelyben a festő éppen megörökíti modelljét. Persze már maga a portrékészítés is az időre épül: a modellt ülés hosszabb-rövidebb idejével ott áll szemben az öröklétbe fagyott arckép, amely elkészülte után nem öregszik tovább. Még a pontos idejét is tudjuk a jelenetnek, 1944 szeptemberében történt, hogy a német megszállás idején lázasan tevékenykedő Wallenberg időt szakított arra, hogy ismerősének modellt üljön. Ez a pillanat jelenik meg a képen, az 1944-es elevenségében megőrzött két főhőssel, akik már rég csak az emlékezetben élnek.
A múlt lenyomata mellett megjelenik a képen a jelen idő, a mai művész ideje, amelyben Sugár János egy évtizedekkel ezelőtt lezajlott jelenetet a mából visszavetítve képzel el. Egymás mellé állítja az arcokat, Wallenberget kétszer szemből, Dombrovszkyt profilból. A festő karja mintegy átkarolja a különös csoportot; van ebben az ábrázolásmódban valami régies, a kompozíció készülhetett volna néhány évtizeddel ezelőtt is, miközben maguk a tükörszerűen egymás mellé helyezett arcok mai, az interneten gyakran felbukkanó fotóbeállításokra hasonlítanak.
És benne van mindebben a jövő, hiszen az emlékmű nem klasszikus bronzdombormű, hanem egy fémből kivágott stencillap, amely a sokszorosíthatóság lehetőségét rejti magában. A jövőbeli emlékeztetés legalábbis virtuális lehetőségét hordozza magában, amellyel élve Wallenberg emlékezete többszörözve eleven maradhat. Ezzel az emlékművel – csakúgy, mint a Duna-parti cipőkkel – a jövőnek dolga van, a jövő emberének nemcsak őriznie kell és gondoskodni róla, mint ahogy teszi ezt egy nemzet, egy város, egy közösség a hagyományos emlékműveivel is; a jövőbeli néző saját aktív emlékezetéről is dönthet: adott esetben készít-e róla valódi, sokszorosításra alkalmas stencilt?
Az emlékműben természetesen nemcsak a múlt-jelen-jövő absztrakt idősíkjai keverednek, de mindig számos ember emlékezete és ideje is. Wallenberg emlékművében benne van az ötlet megszületése óta eltelt két év, a tervezők, mesteremberek ideje, a köztérbe kikerült tárgy kigondolásának és létrehozásának folyamata. És ha az egyéni sorsot is időként fogjuk fel, akkor nemcsak a megörökítettek történeti idejét láthatjuk meg, hanem a készítők és a létrehozásban közreműködők sorsát és idejét, a Magyarországon letelepedett lengyel művész mellett a Svédországban élő magyar grafikus-designer életét is. Mindez benne van a betűkben és az arcokban, ugyanúgy, ahogy mindezek mögött metaforikusan is megjelenik a magyar, a lengyel, a svéd vagy az izraeli emlékezet.
Nem csupán átvitt értelemben használom a „mindezek mögött” kifejezést. Mert ami még különlegessé teszi ezt a sokszorosan rétegzett emlékművet, az nem csupán az ábrázolt arcok együttese, vagy a stockholmi metró tipográfiája, amelyeket klasszikus emlékmű-beidegződéseink nyomán és látványélményünk ellenére is hajlamosak vagyunk akár a síkból kiemelkedő, domború formákként észlelni, hanem a hiány. Az idő ugyanis nem elsősorban az anyagban látható meg, hanem annak hézagaiban. Megint csak átvitt értelemben: az emlékezet tudatossá váló réseiben. Ezzel az átlátható emlékművel Budapest szövetébe az emlékeztetés egy új eleme kerül be. Átlátunk rajta, mögötte a fizikai valóságban egy sokat megélt ház fala jelenik meg, átitatva sok-sok ember életével, különböző sorsokkal, átélt időkkel.
Sugár János és Palotai Gábor Wallenberg-emlékműve egyszerre pozitív lenyomat – a megmentett életek idejének lenyomata – és a hiány által előhívott emlékezet áthagyományozható és gondoskodásra kódolt kerete.
Köszönöm, hogy időt szánnak rá.''
Források:
Mélyi József közlése
Csuhai István
2015.08.20. 11:13
Komoróczy Géza megnyitó szövege is elolvasható az ÉS honlapján:

http://www.es.hu/komoroczy_geza;kezzel_festett_arckep;2015-07-09.html

Egy rövidebb részt idézek belőle:

"Hiteles kép, vagy hangsúllyal: „egyedül hiteles” kép – ezzel a formulával indította el a festő lánya, Dombrovszky Ninette a jelen emléktábla projektjét. Képzett művészettörténész maga is, a megvalósításhoz olyan művészeket talált, szobrászt (Sugár János) és betűművészt (Palotai Gábor), akiknek képzeletében kinyílt a tárgy művészi lehetősége: ábrázolni a képmás elkészítését. A vera icon, Jézus „egyedül hiteles” képmása, amelyre tervezetükben mint a keresztény egyházművészetben fontos képtípusra utaltak, egy ókori Kelet-történész számára, mint én, szintén fontos. A történet Abgar edesszai királyhoz kapcsolódik, V. (vagy Fekete) Abgarhoz, aki i. sz. 14 és 50 között uralkodott. A legenda azt tartja, hogy a szíriai város sejkje már Jézus életében felvette a kereszténységet, s Edesszában őrizték a töviskoszorú felsebezte arc lenyomatát, a vérrel színezett vászonkendőt, a Mandéliont, amely a „nem kézzel festett” (akheiropoiéta) ikon-típus őse. A történet, persze, a kritikus történész szemével nézve nem igaz. Veronica, aki Jézus arcára borította a kendőt, nem más, mint a vera icon megszemélyesítése; Edessza csak másfél száz évvel utóbb, talán VIII. Abgar alatt lett keresztény; a képmás fennmaradt két legrégibb példánya – úgymond, másolata – évszázadokkal későbbi. De a hagyomány erős, ebben pedig Krisztus valóságát a róla készült „egyedül hiteles” képmás tanúsítja.

Az emléktáblán, amely előtt állunk, több van, mint a keresztény hagyomány „egyedül hiteles” ikonjában. Éppen az van meg rajta, nemesacélban, rajz és betűk negatív vonalaival, ami a vera icon hagyományában kétséges, és ami a Mandélionnál nem volt meg soha: a képmás létrejötte, az alkotás folyamata. Látjuk Raoul Wallenberget, aki modellt ül, Dombrovszky Lászlót, aki a portrét festi, és magát a hiteles képmást: a kézzel festett arcképet."



Cím alapján hasonló

Normál és archív fotók

"Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" c. alkotás fotói Budapest településről

Feltöltő
Azonosító
207178
Feltöltve
2015.05.27. 16:28

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Verrasztó Gábor 15.05.27. 16:28

"Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" c. alkotás fotói Budapest településről

Feltöltő
Azonosító
207176
Feltöltve
2015.05.27. 16:27
EXIF információk...
Panasonic / DMC-FZ30
ƒ40/10 • 1/100 • ISO80

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Verrasztó Gábor 15.05.27. 16:27

"Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" c. alkotás fotói Budapest településről

Feltöltő
Azonosító
207177
Feltöltve
2015.05.27. 16:27

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Verrasztó Gábor 15.05.27. 16:27

"Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" c. alkotás fotói Budapest településről

Feltöltő
Azonosító
207180
Feltöltve
2015.05.27. 16:28

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Verrasztó Gábor 15.05.27. 16:28

"Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" c. alkotás fotói Budapest településről

Feltöltő
Azonosító
207175
Feltöltve
2015.05.27. 16:27

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Verrasztó Gábor 15.05.27. 16:27

"Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" c. alkotás fotói Budapest településről

Feltöltő
Azonosító
207179
Feltöltve
2015.05.27. 16:28

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Verrasztó Gábor 15.05.27. 16:28

"Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" c. alkotás fotói Budapest településről

A bal szélen Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete.
Feltöltő
Azonosító
207174
Feltöltve
2015.05.27. 16:25
Képinfó
Avatást látunk

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Verrasztó Gábor 15.05.27. 16:25
A bal szélen Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete.

Adalék vagy máshol

"Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" c. alkotás fotói Budapest településről

A festmény.
Niclas Trouvé Svédország magyarországi nagykövete és a festő lánya, dr. Dombrovszky Ninette művészettörténész.
Feltöltő
Azonosító
207173
Fotózva
2005. május
Feltöltve
2015.05.27. 16:25
Képinfó
Avatást látunk
Adalék
EXIF információk...
Canon / Canon EOS 5D
ƒ4/1 • 1/200 • ISO1600

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Verrasztó Gábor 15.05.27. 16:25
2005. május
A festmény. Niclas Tro...Teljes szövegA festmény.
Niclas Trouvé Svédország magyarországi nagykövete és a festő lánya, dr. Dombrovszky Ninette művészettörténész.Kevesebb szöveg

"Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" c. alkotás fotói Budapest településről

Péter Zsuzsanna cikke
Feltöltő
Azonosító
208120
Forrás
Budai Polgár 2015. 06. 05.
Évszám
2015
Feltöltve
2015.06.06. 00:27
Képinfó
Adalék

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Verrasztó Gábor 15.06.06. 00:27
2015
Péter Zsuzsanna cikke
Összesen 9 fotó

Műlap története

28 napja
A "Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés.
06.05. 17:11
Megérintettem a "Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" alkotást!
05.31. 18:52
A főszerkesztők Példás műlapnak szavazták meg a "Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" feltöltésünket!
18.11.12. 16:38
Megérintettem a "Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" alkotást!
17.07.03. 17:23
Megérintettem a "Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" alkotást!
17.03.20. 17:35
Megérintettem a "Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" alkotást!
16.01.25. 16:59
Megérintettem a "Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" alkotást!
15.05.29. 19:36
A "Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés.
15.05.29. 07:45
A közösség publikálta Verrasztó Gábor "Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" c. műlapját!
15.05.27. 16:37
Verrasztó Gábor publikálta "Wallenberg–Dombrovszky-emléktábla" c. műlapját!
Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.