A függetlenségért és szabadságért folytatott harcokban olaszok és magyarok közös ellenség ellen küzdöttek a XIX. század közepén.
A magyar szabadságharc leverése után a soproni kötődésű Csudafy (eredetileg Wunder von Wunderburg) Mihályt, a 109-es Honvédezred őrnagyát halálbüntetésre, majd életfogytiglani börtönre ítélték. Börtönben töltött 11 év után kegyelmet kapott, majd Itáliába ment, ahol fényes katonai pályát futott be.
A kiváló garibaldista tiszt az olasz egységért folytatott Habsburg-ellenes küzdelmekben Türr István tábornok segédjeként az olasz szabadsághős mellett harcolt a dél-itáliai hadjáratban. A hadjárat befejeztével az új olasz hadseregben szolgált.
Az "örök város" elfoglalásakor, 1870. szeptember 20-án elsőként vonult be ezredével a Porta Pián át Rómába, ahol tábornoki rangban a város katonai parancsnoságának tisztségét látta el.
Nyugdíjba vonulása után Luccában élt.
Katonai pompával temették el. Az olasz újságok nekrológban emlékeztek meg róla.
Síremléke a városfalon kívül, az évek óta felújítás alatt álló Szent Anna temetőben található, az árkádok alatt a külső sorban.
A sírt díszítő keresztnek támaszkodó női alak telt formáit puhán takarják a finom anyagot sejtető ruha lágyan leomló gazdag redői. A kedves ovális arcot fejkötő alól göndörödő tincsek keretezik, gyengéd vonalakkal formált duzzadt száj, nagy merengő szemek hangsúlyozzák.
A figura jobbján "Szeretett Elisánknak" felírattal masnira kötött szalaggal ellátott virágkoszorú fekszik. Felesége, a gazdag genovai családból származó Elisa Granara nyugszik a tábornok mellett.
Felírata:
Nemes Wunderburgi Csudafy Wunder Mihály tábornok / született Dedenburgban 1827. ápr.16-án / meghalt Luccában 1904. szept. 25-én

Irodalom: Pete László: Garibaldi magyar parancsnokai. Bp., Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Line Design, 2013.

---