Kepes Ágnes (1914–1974) keramikus Budapesten, az Iparrajz Iskolában, majd Aba Novák Vilmos magániskolájában tanult. A Komlós testvérek gyárában ismerkedett meg a kerámiával. 1940-ben kis kerámia üzemet létesített Hajdúszoboszlón. Rá három évre Auschwitzba hurcolták, ahonnan betegen tért vissza. 1956-ban, lánya születésekor fél oldala lebénult, de még évtizedekig dolgozott, tanított keramikusként. Rendszeresen kiállító művész volt. A nádudvari keramikusokról szóló katalógusokban olvastam, hogy sokuk tartotta mesterének Kepes Ágnest.

Egyetlen köztéri alkotása, mázas kerámiaképe a hajdúszoboszlói művelődési ház felújításának köszönhetően, feltételezhetően, megsemmisült. A Művelődési Központ több évig zárva volt, az épületre az eredeti építész rá sem ismerne, annyira átalakult a ház.

Amikor a fotók készültek, még ott volt a mű a lépcsőházban – a legutóbbi szoboszlói látogatásomkor viszont hiába kerestem, a kb. egy négyzetméter nagyságú Lakodalmasok című mázas kerámia-képet.

Megkerestem mindent, amit csak lehetett a debreceni Méliusz Könyvtár anyagában, a művésznőről. Íme, ezeket szkenneltem be, és tettem be a könyvtári oldalra:
http://jadox.meliusz.hu:80/?docId=372362
http://jadox.meliusz.hu:80/?docId=365918
http://jadox.meliusz.hu:80/?docId=421660
http://jadox.meliusz.hu:80/?docId=421661

---