1705. szeptember 13-án hunyt el a törökországi Izmit városában Thököly Imre, a bujdosó kurucok legendás vezére. Testét az izmiti örmény keresztény temetőben temették el. Az 1867-es kiegyezés után, amikor a Rákóczi-szabadságharc emléke a magyar nemzettudat alaprészévé vált, felmerült a bujdosó kurucok hamvai hazaszállításának és újratemetésnek gondolata. Thaly Kálmán, más történészekkel 1889-re már felkutatta Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és társaik maradványait.
Az egyre erősödő követelésre, hogy Rákóczi és bujdosótársai hazai földben nyugodjanak, jó taktikai érzékkel maga Ferenc József is rábólintott. 1904 áprilisában a következőket írta Tisza István miniszterelnöknek a hamvak hazaszállításáról: „Hála legyen érte az isteni Gondviselésnek: azok az ellentétek és félreértések, amelyek súlyosan nehezedtek elődeinkre hosszú századokon át, ma már egy végképp letűnt korszak történelmi emlékeit képezik.”
A hazaszállítás jogi feltételeit országgyűlés 1906. október 19-én hozott határozata teremtette meg, mely hatályon kívül helyezte a közel 200 éve érvényben lévő fő-, és jószágvesztést, valamint az örökös száműzést elrendelő 1715-ös bécsi döntést, amit a király napokon belül szentesített.
Közben Thaly Kálmán vezetésével október 14-én öttagú küldöttség utazott Konstantinápolyba, hogy ünnepélyesen átvegye Rákóczi és bujdosó társai hamvait. Az újratemetésre 1906. október 27–30-a között került sor egy országos ünnepségsorozat közepette. Thököly hamvait Késmárkon, szülővárosának új evangélikus templomában helyezték el.
A bizottság feladatához tartozott a régi sírkövek helyére kerülő, Magyarországról küldött új síremlékek ünnepélyes átadása is. Így került Izmitbe az itt bemutatásra kerülő, Thököly régi sírját megjelölő obeliszk, melynek felavatására október 21-én került sor. Sajnos az obeliszk már megsemmisült, de 2005-ben egy épségben maradt darabját önálló Thököly-emlékműként állították fel. https://www.kozterkep.hu/~/22835/Thokoly_Imre_emlekmuve_Kocaeli_Izmit_2005.html#

---