„Kabay János (Bűdszentmihály, 1896. december 27.–1936. január 29.) a magyarországi morfingyártás atyja, a bűdszentmihályi (ma tiszavasvári) Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója.”
„Érettségi vizsgáját a hajdúnánási gimnáziumban tette le, majd 1915-ben a Budapesti Műegyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait, hogy vegyészmérnökké váljék. Az egyetemet azonban fél év után elhagyta, mert be kellett vonulnia katonának. Az első világháború után bátyja, Kabay Péter hajdúnánási gyógyszertárában gyakornokoskodott, és beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol 1923-ban gyógyszerész oklevelet szerzett, majd 1924-ben letette gyógyszerészi esküjét.
Ezután a Gyógynövény Kísérleti Állomáson folytatta munkáját, ahol feleségével, a vegyész Kelp Ilonával kidolgozta a morfinnyerés ipari módszerét: a zöld máknövényt virágzás után learatták, majd a felaprított mákfejekből préselés után vonták ki a hatóanyagot. E módszert 1925-ben szabadalmaztatta. 1927-ben megalapította a bűdszentmihályi Alkaloida Vegyészeti Gyárat, amely azonban pénzügyi nehézségekkel küszködött. Kabay 1931-ben újabb szabadalmat nyújtott be: sikerült morfint kivonnia a mindaddig mezőgazdasági hulladékként kezelt száraz mákszalmából. Ez a gazdaságos, ún. száraz eljárás forradalmasította a morfingyártást, s ezáltal a gyógyszergyár nem csupán a hazai szükségleteket tudta ellátni, hanem exportra is jutott a kábító fájdalomcsillapítóból. A Kabay-házaspár tíz országban szabadalmaztatta módszerét.
Kabay János tovább folytatta kutatásait, hogy még gazdaságosabbá váljék a morfingyártás, azonban 1936-ban egy sérvműtétet követően vérmérgezésben váratlanul elhunyt.”
Emléktábláját szülőháza utcára néző homlokzatán helyezték el halálának 10. évfordulóján. Az emléktábla felirata:
„Itt született 1896. évben Kabay János gyógyszerész feltaláló,
községünk kiváló szülöttje
Dicsőségét hirdesse ez az emléktábla.
Halálának tíz éves fordulójára állíttatta Büdszentmihály község 1946.”

---