Már nagyon régóta készülök ennek a műlapnak az elkészítésére. Én úgy gondolom, kuriózum, valami ami az ókorból (maga a Parthenón i.e. 447-438 között épült, a szobrászati díszek i.e. 432-re készültek el), a művészetek legszebb antik korszakából néz ránk Stróbl Alajos műtermének falairól.

Ismert, hogy Stróbl tudatosan gyűjtötte a másolatokat, arra buzdította tanítványait, hogy másoljanak, így ezzel is közelebb kerülhetnek a művészetek gyökereihez – ez a sorozat pedig amolyan művészettörténeti alaptétel..
Stróbl már a műteremház építésével egy időben igyekezett elérni, hogy az egykori Parthenón frízeinek másolata lemásolásához, vagyis a műteremház falain (átriumában) történő elhelyezéséhez engedélyt kapjon.
A Parthenón és építésének, díszítésének történetét, az épületen körbefutó domborműveket itt lehetetlen bemutatni, de tudnivaló, hogy a feltárások eredményeként felkutatott részletek többségében a British Múzeumba kerültek, míg egy, az általuk másolatokból rendezett kiállítást (1873) követően több mint 300 tétel másolata a Magyar Nemzeti Múzeum "görög szobrászattörténeti másolat-gyűjteményébe" került, ill. ebből 23 tábla lett az állandó kiállítás anyagának része. Utóbbi 23 tábla az, aminek másolására Stróbl az engedély kérte és meg is kapta. Vagyis a fríz-részletek már másodnegatívok alapján készültek.
A Parthenón körbefutó Felvonulás fríze témája a szűz Pallasz Athéné istennő tiszteletére négyévente rendezett ünnep (Panathénaia) felvonulása.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Parthen%C3%B3n#A_felvonul.C3.A1s_fr.C3.ADz
Az említett 23 tábla: a nyugati frízről (16-ból) 14 összefüggő rész, a lovas felvonulásra készülődő ifjakat ábrázolja. A másik három oldalról csak néhány további öntvény: a keleti oldalról (a fríz központi része, a menet az áldozati ajándékokat mutatja be és adja át) csak néhány részlet, az északiról három, a déli oldalról pedig öt tábla másolata.

A fríz tábláinak elhelyezése azonban eltér az eredetitől. A meglévő 23 tábla ugyan nem lett volna elég a műterem tervezett díszítésére, de csak 16-ot használtak fel – ebből néhányat viszont duplán. Az összefüggő sorozat azonban meg lett bontva (részletesebben ld. Szentesi Edit tanulmányában).

Mindez annyiban "előnyös", hogy 12 képpel amúgy sem sikerült volna megörökítenem minden részletet (kívül és belül is) és így ezzel indokolhatom, hogy mindössze mintákkal tudom érzékeltetni az antik művészetnek ezt az egyedülálló alkotását.

---