Az utca, melyen a domborművet elhelyezték 1958-ban, a XV. századtól viselte a Miklós nevet. A főutcából nyugati irányban nyíló utca. Annak idején Miklós püspökről nevezték el. Egyike azon utcáknak, melynek végén városkapu állt. 1990 körül, amikor ismét visszavette régi nevét, akkor szedték le a műlapon látható Dimitrov-emléktáblát, és domborművet.
Az alkotás nem szabályos domborműves emléktábla, mert a portrédombormű, melynek alkotóját egyik általam ismert forrás sem nevezi meg, külön áll az emléktáblától.

Felirata: Georgi Mihajlov Dimitrov
a bolgár nép nagy vezére
és a nemzetközi munkásmozgalom
rendíthetetlen
harcosának emlékére
Debrecen város dolgozó népe
Debrecen 1958 április 4.

És, hogy mit írt az akkori újságíró, több mint ötven éve?
Íme, az írás részlete, a Dimitrov-emléktábláról: "Az emléktábla szűkszavú szövegét ki kell egészítenünk néhány történelmi tény megemlítésével, hogy világosabban láthassuk Dimitrov nagyságát, a bolgár, és a nemzetközi munkásmozgalomban betöltött történelmi szerepét. Azok közé a nagyok közé tartozik, akiket a magyar dolgozók kegyelete és szerető emlékezete övez halála után több mint két évtizeddel is...."

A részletes életrajzát most mégsem írnám le, mint ahogy az egykori írás teszi, de itt lehet róla részletesen tájékozódni: http://hu.wikipedia.org/wiki/Georgi_Dimitrov

Annyit azért mégis, csak nagyon röviden: az eredetileg nyomdászként dolgozó Dimitrov később Bulgária első számú vezetője lett. Halálának körülményei máig sem tisztázódtak.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1949_julius_2_georgi_dimitrov_halala

Ebben az utcában lakom. Édesanyám gyerekként, fiatalként a Miklós utcára, majd az utcán át közlekedve járt gimnáziumba, minden reggel. Neki az 1958-tól 1990-ig tartó időben is mindig Miklós utca volt a neve. Nekem, aki akkor tanulta az utcaneveket, amikor épp Dimitrov volt évtizedekig, sokáig még mindig Dimitrov volt, csak mióta 1998-ban visszaköltöztem a belvárosba, akkor vált számomra is ismét Miklós utcává.
Lassan, meg azt se tudjuk, ki volt Dimitrov...

A fotókat a Helytörténeti Fotótár bocsátotta rendelkezésemre, amiért köszönet illeti őket. Ugyan az említett cikkhez volt egy fotó is mellékelve, de az olyan rossz minőségű volt, hogy azzal nem szerettem volna megírni a műlapot.

---