Nepomuki Szent Jánost napjainkban mint a hidak és a folyók védőszentje jelenik meg a köztudatban. Kicsit más megközelítésben, ha hozzá fohászkodunk, elkerülhetjük azokat a csapásokat, amelyeket a víz okoz. A (folyó)víz és a szent szoros kapcsolatban vannak egymássa. Nepomuki Szent János a vízben halt mártírhalált, az Úr is a vízből emelte őt magához.
A Nepomuki szobrok első látásra mind egyformának tűnnek, pedig az általuk közvetített üzenet nagyon különböző lehet. Sokszor csak egy apró részleten, egy kis mozdulaton múlik, hogy a készítő mire helyezi a hangsúlyt. A kámi szobron a szent a bal keze mutatóujját a szája elé helyezi, így figyelmeztet a gyónási titok megőrzésének fontosságára. A gyónás a bűnbocsánat szentségével van összefüggésben. Ebből következően, amikor Szent János, a gyónási titok vértanúja lett, akkor a katolikus egyház egyik fontos tanításának védelmében halt meg.

A szobor eredetileg a település egy másik pontján állt. Bezerédj István 1935-ben restauráltatta és áthelyeztette a mostani helyére. A felújítást Mayer Sándor szobrász végezte.

A talapzaton a Bajáky család címere látható.

Bezerédj István 1936-ban megjelent tanulmányában az alábbiakat közli a szoborról:
"A szobrot 1745-ben állíttatta fel Bajáky Antal, amiről nemcsak a szobor talapzatán lévő felirat és évszám, hanem írásbeli bizonyíték is tanúskodik. A rég kihalt Bajáky család régi birtokos volt Kámban. I. Lipót király 1667. március 5-én kelt oklevéllel Bajáky Mátyásnak és Györgynek nemességet és címert adományozott; az eredeti oklevelet Vas vármegye levéltára a Szegedy-család hermáni okiratai között őrzi. Ez a címer a Szent János-szobor talapzatán, körülbelül 60X 36 cm. nagyságban kifaragva egész tisztán kivehető. A címerszerző Bajákyak egyikének valószínűleg unokája volt az a Bajáky Antal „insurgens hadnagy“, aki a szobrot 1745-ben felállíttatta. A címerkép alatt a szobron a következő felirat olvasható:
PacGDABC IMNL,
ami Horváth Tibor Antal premontrei tanár megfejtése szerint a következőt jelenti: „Perillustris ac Generosus Dominus Antonius Bajáky Fieri Curavit. Ioanni Martyri Nepomuceno Laudi. 1745.

Ugyanezen Bajáky Antal a Vas vármegye levéltárában
őrzött eredeti végrendeletében a szobor felállításáról ekként intézkedik:
„Alábis megh irt Bajáky Antal az mostányi Tekéntetes Nemes Vass Vármegyei Insurgens Militiaja edgyik Compághniajának Hadnagya adom tudására mindeneknek az kiknek illik es vallom ez Levelem rendiben: Hogy Minden Ember várhattya halálát, de leginkább az Katona, azért ha Istennek eö Szent Fölséghének ell rendölő akarattyábul s vette
tésébül nekem halálom Történjék s ez árnyék és Tündérvilághbul ki szólittatom akár Ellenségh által, akar pedigh természet szerint való halállal, tehát az minémő kévés Javaim es aquisitumim vadnak, azokrul tészek az aláb irt mod szerint való rendelést.
Elsőbenis mint hogy Kámban fogattam egy Szt. János Nepomucenus Státuáját, azért Szerelmes edes Szülőim az tudott helyre megh csináltassák ezen Javaimbul.

Actum Kövesd 5-ta 9-bris 1744, "

---