Visy Mária, aki Rábapordány történetéről írt könyvet, tudatta:
„2024. márciusában értesítettek (Horváth Lalit és engem) a Rábaköz kutatókon keresztül, hogy az oroszlányi temetőben nyugszik a rábapordányi születésű Szücs István hősi halott.
A Hősök szobrán szerepel a neve.
Nehezen találtunk nyomot. Az azonos nevűek azt mondták, nem rokonuk. Lali járatos az anyakönyvek kutatásában lassan rátalált, hogy Szücs Magdolna néni fia. Ő síremléket állíttatott a hősi halott fiának és valakit megbízott a sír gondozásával is, de hát már ő sem él. Szállást is szoktak neki adni, mikor ment a temetőbe. A Rákóczi Szövetség figyelt fel a sírra. Sikerült védetté nyilváníttatni (abszolút többséggel elfogadták). A látszat ellenére a sírt jó állapotúnak találták. Egy nyugdíjas műköves társadalmi munkában felújította, új névtáblát kellett helyezni rá. Magdolna nénit Bögösék ápolták, gondozták. Lassan-lassan került elő néhány irat és egy fénykép is. Ezt a fényképet Lali retusálta és kinagyította, amit kinyomtatva a szövetség elhelyezett a síron. Tegnap a Hősök Napján volt a megemlékezés, ahol Rábapordány is képviseltette magát.
Huszár volt. Az a kérdés foglalkoztat, hogyan sorozták be huszárszázadba. Lehet, az Esterházyaknál lovász v. kocsis lehetett, hogy értett a lovakhoz? Lali meg azon gondolkodik, mikor és hogyan értesíthették az édesanyját a fia haláláról? Az oroszokkal szembeni ütközetben esett el. Nagy harcok voltak a környéken. Majkon 15 orosz katona nyugszik a temetőben. Az a szomorú, kb. 200 m-re egy nagy erdő volt, ahol menedéket találtak volna, de nem jutottak el addig. Emlékezzünk rá tisztelettel.”^[1]

---