Joggal tehető fel a kérdés, milyen magyar vonatkozása van egy olyan burgenlandi hősi emlékműnek, amelyet már az "osztrák érában" állítottak?
A feliratok mind német nyelvűek, a táblákon csak német neveket olvashatunk és a készítő is osztrák.
A válaszunk persze lehet az, hogy az elesett katonák Magyarország polgárai voltak, de ebben az esetben a Trianon után elcsatolt területek valamennyi I. világháborús emlékművét magyar vonatkozásúnak kellene tekintenünk.
A karácsfai emlékmű magyar vonatkozása az előbbinél kicsit több. A Pieta-szobor talapzatán a karácsfai plébániához tartozó három település, Karácsfa (Hagensdorf), Lovaszád (Luising) és Magyarbüks (Ungarisch Bieling) hőseinek nevei szerepelnek. A három falu közül Magyarbüks Magyarország része maradt. A kis település a XX. század elején a világi közigazgatás szempontjából Nagycsákányhoz (ma: Csákánydoroszló) tartozott. Az itt lakók németek voltak, gyerekeik egészen az 1938-as Anschlussig a karácsfai iskolába jártak. 1946-ban a közeli német községekhez (Nemesmedves, Rönök, Rábafüzes) hasonlóan az itteniekre is a Németországba történő kitelepítés várt. A magyarbüksiek ezt nem várták meg, állataikkal, mozdítható gazdasági felszereléseikkel együtt egyetlen éjszaka alatt átszöktek a határon.
A határsávba került házaik helyén ma vaddisznós kert van. A kis falu régi temetőjét az elmúlt években magyar és osztrák civilek kitisztították, ott rövidesen emlékparkot avatnak.

---