Az Írók Boltja Liszt Ferenc tér felé eső oldalán, két kirakati ablak között, kb. 4 méter magasan elhelyezett kis emléktábla annak állít emléket, hogy 1972. május 6-án, a Liszt Ferenc téren, az akkori Könyvklubban a Bihari János Táncegyüttes kezdeményezésére, a Bartók Béla Táncegyüttes, az Építők Vadrózsák Táncegyüttese és a Vasas Művészegyüttes részvételével rendezték meg az első budapesti táncházat. (A Könyvklubból lett idővel az Írók Boltja; és persze ez volt valamikor a Japán Kávéház.) Az 1970-80-as évek társadalmi és kulturális folyamatait illetően az egyik fontos forrásnak bizonyult utóbb ez az alkalom, a korabeli folklór-mozgalom minden jelentős szereplője részt vett benne - emlékére a táblát a negyvenedik évforduló előestéjén a ma élő egykori résztvevők jelenlétében avatták fel. (Az adalékok között több mint fél órás videó látható az avatásról, sok zenével, emlékezéssel, igen érdekes, amit Novák Ferenc például a mintákról mond, és pár percre az alkotó szobrász, Kiss György is szót kap.) Az együttesek különben nem egészen értettek egyet abban, hogy milyen széles közönség előtt kell megnyitniuk a kapukat, ezért ez a sorozat néhány este után ezen a helyszínen, ebben a formában véget ért, de a néptáncmozgalom lángja másfél évtizedre kiolthatatlanul nagyra kapott. Utána sokan elolvasták Milan Kundera Tréfa című, 1972-ben még betiltott regényét, az egyik legkeserűbb szatírát népművészet és kommunizmus összefüggéséről, és 88-tól kezdve egyébként is másfajta problémák megoldása következett. Ahogy a 20., 25. vagy a 30. évfordulón nem avatták fel ezt a kis emlékjelet, úgy a 40.-en igen.

---