Endrődi Salacz Gyula

Arad, Az egykori Salacz (ma V. Alecsandri) és a mai Salacz utcák találkozásánál kialakított kis téren

Arad
Az egykori Salacz (ma V. Alecsandri) és a mai Salacz utcák találkozásánál kialakított kis téren

Felállítás2012. november 17.


Fekete Károly
2012.11.20. 08:52
Arad nagy formátumú, gondolkodásban jócskán a kortársai előtt járó városvezetője volt Salacz Gyula (1832–1915). Huszonhat évig (1875–1901) töltötte be a polgármesteri tisztet. Testvérvárosunk, Gyula is magáénak érzi, hiszen ott látta meg a napvilágot 1832. január 31-én. Édesapja a Wenckheim uradalom ügyvédje volt.
A szabadságharc idején igen fiatalon nemzetőrnek jelentkezett, alig 17 esztendősen már hadnagy, s az aradi utcai harcok résztvevője. (Az Arad Megyei Múzeum ’48-as ereklyegyűjteménye őrzi nemzetőri karszalagját és kék posztóból varrt, piros zsinórral díszített atilláját).
A tanulmányait befejező gyakorló ügyvéd 1861-ben Aradon helyezkedik el és gyorsan emelkedik a ranglétrán. Tiszti főügyészként már tanújelét adta azoknak a kvalitásoknak – igazságszeretet, állhatatosság, törvénytisztelet –, amelyeket később hosszú polgármesteri pályájának gyakorlatában kamatoztatott. Népszerűsége gyorsan emelkedett és senki számára nem számított meglepetésnek, amikor 1875-ben betegeskedő elődje, Vörös Pál utódja lett a polgármesteri székben: egyhangúsan választotta meg a tanács.
A későbbi választások során sem igen akadt méltó ellenfele erre a posztra.
Salacz gazdaságilag gyorsan fejlődő, erőteljesen polgáriasodó várost, ám közügyeiben a feudális szemlélet számtalan bélyegét viselő közigazgatást örökölt. A városvezetésben pedig azt a „hagyományt”, hogy ütemesen váltogatták egymást a német, magyar, szerb, majd csak a magyar és német polgármesterek.
Az új polgármester talán az első városatyák egyike volt, akinél a rátermettség és a becsületes munkavégzés számított elsődleges kritériumnak. Salacz negyedszázadot meghaladó regnálása alatt mélyreható változáson ment át Arad. A széles látókörű polgármester úgy akarta Arad kulturális felzárkózásának feltételeit biztosítani, hogy megőrizve a város kiemelten iparos és kereskedő jellegét, az iskolahálózat bővítését és kultúrintézmények létrehozását helyezte előtérbe.
Salacz polgármestersége kezdetén már nagyvonalakban felépült a városháza, állt a Királyi Főgimnázium és az új városi színház, de a közoktatás többi jelentős helyi intézménye csak ezután kezdte meg a működését: a felsőkereskedelmi, a fa- és fémipari iskola, a fiú polgári. Az új színház 1883-ban leégett, s újjáépítése az akkori viszonyok között hatalmas anyagi erőfeszítést igényelt.
Ebben az időszakban számos civilszervezet alakult, közöttük is a város közművelődési életének kovásza, a vértanúk emlékének megörökítését sürgető Kölcsey Egyesület. Természetes, hogy a vesztőhelyi obeliszk, majd a Szabadság-szobor felállítása is a Salacz-korszak maradandó emléke. De nem maradhat ki a felsorolásból Erzsébet királyné gyönyörű mellszobra, amelyet kezdeményezésére a város egyenesen Zala György műterméből vásárolt meg. A volt megyeháza (ma Continental-Forum szálló helye) kertjében elhelyezett ülőpados szobrot 1901-ben állították fel. (Jelenleg a mellszobor a Makói Múzeum udvarán látható.)
Kitartó munkával megreformálta a helyi közigazgatást: csökkentette a bürokráciát, megszüntette a tisztviselő karban eluralkodott nepotizmust. A hivatalnokoktól szigorúan számon kérte a törvények betartását, a lakosság érdekeinek érvényesítését.
Salacz idejében a városházi közgyűlések mindig heves vitával jártak, mert ellenlábasai sokáig azt próbálták elhitetni, hogy a polgármester a fellegekben jár, elképzelései kivitelezhetetlenek, ráadásul növelik a lakosságra háruló terheket.
Megválasztása idején a belvárost még keresztül-kasul szabdalták a Maros holtágai. Elterelésük, illetve betemetésük az ő ideje alatt fejeződött be. Ekkoriban építették ki a Maros-parti gátrendszert is.
A vezetékes ivóvíz bevezetése, az angol és skót szakemberek bevonásával végrehajtott csatornázás, a víztorony megépítése szintén polgármestersége idején történt. A Shone-féle csatornázási hálózat alkalmazása vidéken ugyancsak egyfajta műszaki premiernek számított. A hálózat korszerűsítése, a régi vezetékek cseréje csak az utóbbi években kezdődött el.

Kezdeményezte az utcai villanyvilágítás bevezetését, noha a gázgyári szerződések még érvényben voltak.
Kitartóan sürgette a főutca arculatának kialakítását. A vasútépítés környezetformáló szerepét is felismerte, és támogatta Boros Béni mérnök terveit a helyiérdekű vasutak létrehozásában. A vasúti társaság székhelyét, a Csanádi palotát, valamint a pénzügyi igazgatóságot (ma Vlaicu egyetem) az ő javaslatára tervezték az új városháza két oldalára.
Az 1890-es években Arad régióközpont szerepe hangsúlyosabbá vált. Ezt Budapesten is érzékelték és értékelték. A várost érte az a megtiszteltetés, hogy megrendezhette a vidék első nagy gazdasági kiállítását. A tanács ezt jó érzékkel a Szabadság-szobor felállítását megelőző hetekre, hónapokra időzítette.
Egyéb pozitív következményei is voltak Arad gazdasági és közéleti előretörésének.
Weitzer János osztrák gyáriparos vagon- és gépgyárát a vértanúk városában nyitja meg. Ez volt az a mérföldkő, ahonnan Arad iparvárosi jellegének kialakulását számíthatjuk.

A nagyon rossz városi utak – állapotuk az 1844-es árvíz után tovább romlott – tervszerű feljavítása Salacz Gyula polgármestersége idején kezdődött el. Az utcák egy részét kőburkolattal fedték, de már folyamatban volt a belváros járdaszigeteinek az aszfaltozása is.
Egykori 48-asként a polgármester a kiegyezés után se adta fel elveit, bár reálpolitikusként nyilván felismerte, hogy a város érdekeit egyeztetni kell a dualista kormányzás céljaival. Ezt azonban Salacz nagyon finoman, kiváló politikai érzékkel tette, sose tévesztve szem elől azt, amivel Arad „tartozik” a szabadságharc és mártírjai emlékének.
Pályafutása utolsó szakaszában, 1900 novemberében megkapta az uralkodótól a III. osztályú vaskorona lovagrendet és az „endrődi” nemesi előnevet.
Salacz Gyula politikai pályafutása ezzel a királyi elismeréssel még nem ért végett. 1901-ben ugyanis megválasztották Arad országgyűlési képviselőjének. Ekkor mondott le polgármesteri tisztségéről. Utódja Mosóczy Institoris Kálmán lett.
Mandátuma lejárta után, az ACSEV Takarékpénztár tanácsosaként tevékenykedett. Még életében megválasztották a város díszpolgárának (1910) és utcát neveztek el róla.
Utódjai, Institoris Kálmán és Varjassy Lajos szintén tehetséges és ambiciózus városvezetők voltak, de annyit nem tudtak tenni a városért, mint jeles elődjük.
Források:
Puskel Péternek, a Nyugati Jelen, aradi napilapban, 2012 nov. 15.-én megjelent cikke alapján)



Cím alapján hasonló

"Endrődi Salacz Gyula" c. alkotás fotói Arad településről

Kocsi Rudolf, szobrász alkotása, Salacz Gyula egykori aradi polgármester mellszobra mellett
Feltöltő
Azonosító
124864
Feltöltve
2012.11.18. 07:21
Képinfó
Alkotó a képen
(Kocsis Rudolf)
EXIF információk...
SONY / DSC-H1
ƒ40/10 • 1/100 • ISO64

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Fekete Károly 12.11.18. 07:21
Kocsi Rudolf, szobrász alkotása, Salacz Gyula egykori aradi polgármester mellszobra mellett

"Endrődi Salacz Gyula" c. alkotás fotói Arad településről

Feltöltő
Azonosító
124865
Feltöltve
2012.11.18. 07:24
EXIF információk...
SONY / DSC-H1
ƒ40/10 • 1/200 • ISO64

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Fekete Károly 12.11.18. 07:24

"Endrődi Salacz Gyula" c. alkotás fotói Arad településről

Endrődi Salacz Gyula(1832-1915), aradi polgármester(1875-1901)
Feltöltő
Azonosító
124866
Feltöltve
2012.11.18. 07:24
EXIF információk...
SONY / DSC-H1
ƒ40/10 • 1/125 • ISO64

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Fekete Károly 12.11.18. 07:24
Endrődi Salacz Gyula(1832-1915), aradi polgármester(1875-1901)

"Endrődi Salacz Gyula" c. alkotás fotói Arad településről

A Kölcsey Egyesület elnöksége koszorúz
Feltöltő
Azonosító
124867
Feltöltve
2012.11.18. 07:27
EXIF információk...
SONY / DSC-H1
ƒ40/10 • 1/200 • ISO64

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Fekete Károly 12.11.18. 07:27
A Kölcsey Egyesület elnöksége koszorúz

"Endrődi Salacz Gyula" c. alkotás fotói Arad településről

Ünneplő aradiak csoportja, a szoboravatáson
Feltöltő
Azonosító
124868
Feltöltve
2012.11.18. 07:28
EXIF információk...
SONY / DSC-H1
ƒ40/10 • 1/200 • ISO64

Felhasználási jogok
Nevezd meg! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!

Fekete Károly 12.11.18. 07:28
Ünneplő aradiak csoportja, a szoboravatáson
Összesen 5 fotó

Műlap története

05.22. 18:57
Az "Endrődi Salacz Gyula" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés.
21.06.03. 09:52
A főszerkesztők Példás műlapnak szavazták meg az "Endrődi Salacz Gyula" feltöltésünket!
12.11.20. 08:52
Fekete Károly publikálta "Endrődi Salacz Gyula" c. műlapját!
Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.